Úgy határozott az Egyesült Államok vezetője, hogy elindítja azt a folyamatot, melynek során számos kínai termékre védővámot vet ki a világgazdaság fő motorjának számító ország. Ezzel a döntéssel az amerikai érdekeknek fontos iparágakban és technológiákban kívánja korlátozni a kínai befolyást Donald Trump. Egyben a WTO elé citálja a feltörekvő keleti riválist, mert diszkriminatív technológiai licencelési gyakorlattal vádolja a kínaiakat.

Elég volt a kínai korlátozásokból

Tegnapi elnöki memorandumában az elnök Robert LIghthizer, az USA kereskedelmi képviselőjének megállapítására hivatkozott. Utóbbi szerint Kína korlátozásokkal engedi csak be saját piacára a külföldi vállalatokat, és előírja a tudástranszfert számukra, azaz szellemi tulajdonjogaik kvázi lemondására kényszeríti őket. Emellett az is problémát jelent az amerikaiaknak, hogy a távol-keleti országban állami szintű támogatást élvez az ipari és a bizalmas üzleti információk megszerzésére irányuló kémkedés.

Ennek következményeként Trump felszólította Lighthizert arra, hogy a következő 15 nap során tegye közzé azoknak a termékeknek a listáját, melyekre védővámot kellene bevezetnie az Egyesült Államoknak. Illetve arra is felkérte, hogy folytassa le azt a tárgyalást a Világkereskedelmi Szervezet előtt, mely Kína technológiai licencelési gyakorlatának parancsolna megálljt.

Számításoktól függően 375-504 milliárd dolláros az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje, állapította meg Trump. Arra is rávilágított, hogy habár sokféleképpen lehet értelmezni ezeket a számokat, az mindenképpen a valaha elért legnagyobb kereskedelmi hiány, melyhez foghatót még egyetlen ország sem produkált korábban.

Az elnök szerint a szellemi tulajdonjogok megkerüléséből évente százmilliárd dolláros nagyságrendű vesztesége kelezkezik országának. Ezt csökkentené a védővámok bevezetésével, mely minden bizonnyal komoly hatást gyakorolna az éves szinten 60 milliárd dollárosra becsült, Egyesült Államokba irányuló kínai importra. Lighthizer pedig a bejelentés során kihangsúlyozta, hogy az USA-ban 44 milliónyian dolgoznak a "csúcstechnológia területein", mely az amerikai gazdaság jövőjének gerincét alkotja.

Könnyen eszkalálódhat a helyzet

Nem maradt válasz nélkül kínai részről Trump lépése. A távol-keleti ország bejelentette azon amerikai termékek – többek között a disznóhús, az alma és az acélcsövek – listáját, melyek importja hátrányba kerülhet. A kínai kereskedelmi minisztérium minél hamarabbi egyeztetésre kérte fel Washingtont, ugyanakkor nem közölt határidőt. Viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai vámok megemelése súlyosan aláaknázhatja a globális kereskedelmi rendszer működését.

A két ország egyébként már korábban is összetűzésbe került a fenti amerikai vádak miatt. Még 2015 szeptemberében ezért megállapodtak, hogy kölcsönösen tartózkodnak a másik ellen irányuló online ipari kémkedés támogatásától. Ezt az egyezséget egy egész napig tartották be a felek, vagyis lényegi előrelépés nem történt ezen a téren.

Az elmúlt hónapokban azonban az USA keményebb hangnemet ütött meg a távol-keleti országgal, különösen, ami a techvilágot illeti. Nem csak a levegőbe beszéltek az amerikaiak; februárban például Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozóiroda igazgatója egy biztonsági szakértőkből álló csoporttal egyetértésben azzal a figyelmeztetéssel állt az amerikai Szenátusi Hírszerző Bizottság elé, hogy a Huawei és a ZTE termékei potenciális veszélyt jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. Az érintettek természetesen minden vádat tagadtak.

Hasonló okokból döntött egyébként úgy nemrég az amerikai elnök, hogy megvétózza a Broadcom és a Qualcomm egyesülését. Nem biztos, hogy ez a fúzió létrejött volna, ha Trump nem avatkozik be, de a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással az USA elnöke az Intel fejfájásán is enyhített.