Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma szerdán nyilvánosságra hozta azt a törvénymódosítási anyagot, amely alaposan befűthet az internetes cégeknek. A tervezet ugyanis számos területen szűkítené az üzemeltetőket eddig kényelmes pozícióban tartó jogi immunitást a rendszereiken publikált tartalmak esetében.

A legmagasabb szinten koordinálnak

Hogy az ügy mennyire komoly, azt jól mutatja az is, hogy tegnap maga az elnök találkozott kilenc republikánus irányítás alatt lévő állam főügyészével. A szerdai megbeszélés témája az volt, hogy megvitassák az internetes vállalatokra eddig érvényes jogi mentesség sorsát a minisztériumi tervezet fényében.

De nem csak Donald Trump, hanem az Igazságügyi Minisztérium is elkezdte a koordinálást a szövetségi és az állami szervek között. A konferenciahívásban minden állam ügyészsége részt vett, ám itt terítékre került egy konkrét per is. Mint arról korábban beszámoltunk, a minisztériumben az évtized perét készítik elő a Google ellen.

A vádak szerint a társaság visszaélt keresőpiaci dominanciájával, és saját termékeit, szolgáltatásait hozta kedvezőbb helyzetbe a riválisokkal szemben. Bár a pletykák azt sejtették, hogy a pert már nyáron megindítják, de ez láthatólag csúszik kicsit. Sokat viszont már nem, hiszen az ügyészségi egyeztetést követően a belső források szerint már csak napokat kell várni a startpisztoly elsütésére. Most tulajdonképpen már csak arra várnak a minisztériumban, hogy az államok eldöntsék, beállnak-e a szövetségi szinten indított per mögé.

Gyorsan döntésre vinné

Visszatérve a cikk elején említett jogszabálymódosításra: ez az "illetlenségi törvényként" emlegetett Communications Decency Act (CDA) 230-as szakaszát érintené. Ez jelenleg elég komoly mentességet biztosít az internetes hálózatok üzemeltetőinek, mivel nem tehetők felelőssé a rendszerükben megjelen káros, kirekesztő, ártó szándékú vagy egyéb illegális tartalmak miatt.

Az igazságügyi minisztérium törvénymódosítási tervezete szerint abban az esetben, ha az internetes vállalatok illegális tartalmakat szándékosan terjesztenek, vagy rosszhiszeműen moderálnak bizonyos megnyilvánulásokat, akkor nem bújhatnak a 230-as szakaszban biztosított védelem mögé. A javaslat egy sor további módosítást is bevezetne, amelyekkel azt kívánják biztosítani, hogy az internetes vállalatok moderálási szabályai átláthatóak és világosak legyenek, illetve kifejezetten ösztönöznék arra a cégeket, hogy többet tegyenek meg azért, hogy hálózataikon ne terjedhessenek könnyedén illegális tartalmak.

Az államügyészekkel folytatott megbeszélést követően Trump riportereknek nyilatkozva azt közölte, hogy a technológiai platformok problémaköre záros határidőn belül meg lesz oldva. Ahogy azt már a regnáló amerikai elnöktől megszokhattuk, a nyilatkozatai magvasak, ám kevés konkrétumot tartalmaznak. Éppen ezért Amerikában is csak találgatnak, hogy kell mindezt értelmezni.

Személyes indíttatás

Az egész téma egyébként azt követően kapcsolt turbó fokozatba, hogy idén májusban az Egyesült Államok elnökének két bejegyzéséhez is tényellenőrzésre buzdító linket biggyesztett a Twitter. Trump alig 48 órával a "bűntett" elkövetése után már alá is írta a megtorló elnöki rendeletet, amely a szabályozási keretek felülvizsgálatára szólította fel az illetékes Szövetségi Távközlési Hivatalt (Federal Communications Commission - FCC). Azzal ugyanis, hogy a közösségi médiát birtokló cégek szerkeszőként lépnek fel bizonyos tartalmak esetében (ahogy ezt az elnöki értelmezés szerint a Twitter tette Trump bejegyzésénél), felmerül az esélye annak, hogy a fentebbi mentességüktől is eleshetnek. Az FCC-nek azt is meg kellett néznie, hogy a közösségi platformok használnak-e megtévesztő gyakorlatokat a moderálás során, illetőleg, hogy mindez összeegyeztethető-e a felhasználási feltételeikkel.

Mindennek továbbvitele a mostani törvénymódosítási javaslat, amely miatt azonban egyelőre nem kell a pánikgombot nyomogatni a techóriások vezetőinek. Egyrészt legjobb esetben is csak jövőre kerülhet mindez a honatyák elé, másrészt pedig az egész történet kimenetele nagyban függ attól, hogy az idén novemberi választások után ki ül az elnöki székbe, illetve miként alakulnak majd az erőviszonyok a törvényhozó testületekben.