Elkészült az USA-ban az a jogszabálymódosítási tervezet, amely sokkal keményebb feltételeket szabna az internetes óriások működésével kapcsolatban. Az évtized pere pedig akár már jövő héten megindulhat a Google ellen.
Hirdetés
 

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma szerdán nyilvánosságra hozta azt a törvénymódosítási anyagot, amely alaposan befűthet az internetes cégeknek. A tervezet ugyanis számos területen szűkítené az üzemeltetőket eddig kényelmes pozícióban tartó jogi immunitást a rendszereiken publikált tartalmak esetében.

A legmagasabb szinten koordinálnak

Hogy az ügy mennyire komoly, azt jól mutatja az is, hogy tegnap maga az elnök találkozott kilenc republikánus irányítás alatt lévő állam főügyészével. A szerdai megbeszélés témája az volt, hogy megvitassák az internetes vállalatokra eddig érvényes jogi mentesség sorsát a minisztériumi tervezet fényében.

De nem csak Donald Trump, hanem az Igazságügyi Minisztérium is elkezdte a koordinálást a szövetségi és az állami szervek között. A konferenciahívásban minden állam ügyészsége részt vett, ám itt terítékre került egy konkrét per is. Mint arról korábban beszámoltunk, a minisztériumben az évtized perét készítik elő a Google ellen.

A vádak szerint a társaság visszaélt keresőpiaci dominanciájával, és saját termékeit, szolgáltatásait hozta kedvezőbb helyzetbe a riválisokkal szemben. Bár a pletykák azt sejtették, hogy a pert már nyáron megindítják, de ez láthatólag csúszik kicsit. Sokat viszont már nem, hiszen az ügyészségi egyeztetést követően a belső források szerint már csak napokat kell várni a startpisztoly elsütésére. Most tulajdonképpen már csak arra várnak a minisztériumban, hogy az államok eldöntsék, beállnak-e a szövetségi szinten indított per mögé.

Gyorsan döntésre vinné

Visszatérve a cikk elején említett jogszabálymódosításra: ez az "illetlenségi törvényként" emlegetett Communications Decency Act (CDA) 230-as szakaszát érintené. Ez jelenleg elég komoly mentességet biztosít az internetes hálózatok üzemeltetőinek, mivel nem tehetők felelőssé a rendszerükben megjelen káros, kirekesztő, ártó szándékú vagy egyéb illegális tartalmak miatt.

Az igazságügyi minisztérium törvénymódosítási tervezete szerint abban az esetben, ha az internetes vállalatok illegális tartalmakat szándékosan terjesztenek, vagy rosszhiszeműen moderálnak bizonyos megnyilvánulásokat, akkor nem bújhatnak a 230-as szakaszban biztosított védelem mögé. A javaslat egy sor további módosítást is bevezetne, amelyekkel azt kívánják biztosítani, hogy az internetes vállalatok moderálási szabályai átláthatóak és világosak legyenek, illetve kifejezetten ösztönöznék arra a cégeket, hogy többet tegyenek meg azért, hogy hálózataikon ne terjedhessenek könnyedén illegális tartalmak.

Az államügyészekkel folytatott megbeszélést követően Trump riportereknek nyilatkozva azt közölte, hogy a technológiai platformok problémaköre záros határidőn belül meg lesz oldva. Ahogy azt már a regnáló amerikai elnöktől megszokhattuk, a nyilatkozatai magvasak, ám kevés konkrétumot tartalmaznak. Éppen ezért Amerikában is csak találgatnak, hogy kell mindezt értelmezni.

Személyes indíttatás

Az egész téma egyébként azt követően kapcsolt turbó fokozatba, hogy idén májusban az Egyesült Államok elnökének két bejegyzéséhez is tényellenőrzésre buzdító linket biggyesztett a Twitter. Trump alig 48 órával a "bűntett" elkövetése után már alá is írta a megtorló elnöki rendeletet, amely a szabályozási keretek felülvizsgálatára szólította fel az illetékes Szövetségi Távközlési Hivatalt (Federal Communications Commission - FCC). Azzal ugyanis, hogy a közösségi médiát birtokló cégek szerkeszőként lépnek fel bizonyos tartalmak esetében (ahogy ezt az elnöki értelmezés szerint a Twitter tette Trump bejegyzésénél), felmerül az esélye annak, hogy a fentebbi mentességüktől is eleshetnek. Az FCC-nek azt is meg kellett néznie, hogy a közösségi platformok használnak-e megtévesztő gyakorlatokat a moderálás során, illetőleg, hogy mindez összeegyeztethető-e a felhasználási feltételeikkel.

Mindennek továbbvitele a mostani törvénymódosítási javaslat, amely miatt azonban egyelőre nem kell a pánikgombot nyomogatni a techóriások vezetőinek. Egyrészt legjobb esetben is csak jövőre kerülhet mindez a honatyák elé, másrészt pedig az egész történet kimenetele nagyban függ attól, hogy az idén novemberi választások után ki ül az elnöki székbe, illetve miként alakulnak majd az erőviszonyok a törvényhozó testületekben.

Piaci hírek

Iráni és orosz hekkerek zsonglőrködnek az amerikai választók adataival

Erős aktivitásba kezdtek az amerikai választások előtt külföldi csoportok - állítja az FBI. Az irániak például demokrata szavazóknak küldtek hamisított levelet.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Elvben mindenki egyetért azzal, hogy egy vállalat informatikája optimális méretű és működésű kell legyen. A helyes arányok megtalálása azonban nehéz, különösen a szoftvereknél.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.