Róma példáját többek között Berlinben és Párizsban is megfontolásra érdemesnek tartják. Mindeközben uniós szinten is elkezdődött a fejvakarás arról, mit kéne kezdeni a generatív algoritmusokkal.

Az olasz hatóságok múlt héten elérhetetlenné tették az OpenAI felületét, amelyen a cég tavaly év végén kiadott szövegszintetizáló és -generáló mesterséges intelligenciája (MI), a ChatGPT várja a felhasználók utasításait. Olaszország ezzel az első olyan ország lett, ahol betiltották a hirtelen nagy népszerűségre szert tevő, ám több szempontból is véleményes eredményeket produkáló algoritmust. (Kisebb hatáskörben már év elején is született hasonló intézkedés például a New York-i oktatási intézményeket érintően.)

A két hónap alatt több mint 100 millió havi érdeklődőt vonzó modell teljesen felpörgette az érdeklődést az ilyen jellegű alkalmazások iránt, ami számos területen potenciális problémákat hozhat. A chatbotok "rokonai", a képgeneráló algoritmusok például hamis fotókkal áraszthatják el a netet, vagy ott vannak az MI-vel kapcsolatos, egyelőre beláthatatlan biztonsági kockázatok, de említhetjük a szerzői jogok területét is, amelyet szintén a feje tetejére állíthatnak az egyre több témában felbukkanó algoritmusok.

A személyes adatok védelme felett olasz hatóság azért rendelte el az oldal blokkolását, mert a tisztviselők előbb szeretnék alaposabban megvizsgálni a szoftver működését. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a modell az európai adatvédelmi rendelkezések (GDPR) szabta kereteken túl gyűjt adatokat a polgárokról, illetve az is kérdés, hogy a technológia árthat-e a 13 év alatti kiskorúaknak.

Máshol is figyelnek

Az olasz kezdeményezést élénk érdeklődés kíséri kontinensszerte. A Reuters összállítása szerint németország adatvédelmi és információszabadságért felelős szövetségi biztosa arról beszélt, hogy országa elméletileg ideiglenesen szintén leállíthatja a ChatGPT-t, ha vizsgálatot indítanak annak tisztázására, hogy az alkalmazás megsérti-e a GDPR rendelkezéseit. A hírügynökség szerint Franciaországban és Írországban "szoros figyelemmel kísérik" az olasz vizsgálatot, miközben zajlanak az egyeztetések a többi tagállam adatvédelmi hatóságával is.

Spanyolországban a szabályozó hatóságok ugyanakkor azt közölték, hogy még nem érkezett hozzájuk hivatalos panasz a ChatGPT-vel kapcsolatban, de azt jelezték, hogy szükség esetén a jövőben saját vizsgálatot indíthatnak. A beszámoló alapján Európában egyelőre Svédország áll a legmegengedőbben a témához, és elméleti szinten sem merült fel semmiféle korlátozás.

Az EU-ban ugyanakkor még a GDPR-hez köthető esetleges problémák mellett is van mit elrendezni. A ChatGPT felemelkedése ugyanis alaposan bekavarhat a mesterséges intelligencia kezeléséről és használatáról rendelkező közös keret megalkotásába. A tagállamok közötti egyeztetések így is nagyon elhúzódtak, és az újabb kérdések felmerülésével már egyáltalán nem biztos, hogy legalább tervezet szintjén sikerül idén megállapodni valamiféle közös halmazról.

Ha a döntéshozók egy kicsit még ülnek a csomagon, akkor lehet, hogy a végén az MI fogja elkészíteni az algoritmusok szabályozásának feltételrendszerét...

Cloud & big data

Ismerni véljük, félünk tőle és kevesen használjuk, mi az?

Ha hinni lehet egy hazai kutatás eredményeinek, akkor a válasz természetesen a mesterséges intelligencia, illetve a szövegalkotásra trenírozott generatív algoritmusok.
 
A világ a "cloud first" stratégiát követi. Nem kérdés, hogy a IT-biztonságnak is azzal kell tartania a tempót, de nem felejtheti, hogy honnan startolt.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Jön a Clico formabontó cloud meetupja, ahol eloszlatják a viharfelhőket

Merre mennek a bitek a felhőben, ledobja-e szemellenzőjét az IT-biztonságért felelős kolléga, ha felhőt lát, lesz-e két év múlva fejlesztés cloud nélkül? A Clico novemberben fesztelen szakmázásra hívja a szoftverfejlesztőket a müncheni sörkertek vibrálását idéző KEG sörművházba.

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.