Amikor felmerül az üzletmenet-folytonosság kérdése, akkor a világ szerencsésebbik felén arra gondolnak, hogy mit kell tenni, ha pár órára elmegy a net, esetleg huzamosabb ideig nincs áram.
Két évvel ezelőttig mindez Ukrajnában is nagyjából igaz volt, ám az orosz páncélosok megindulása és a szakadatlan rakétatámadások teljesen más megvilágításba helyezték a kríziskezelés fogalmát. A Financial Times nemrégiben megjelent riportja ezt a témát járja körül néhány ukrán vállalkozás bemutatásával.
A cikk egy egészen különleges példával indít. Az informatikai tanácsadásra fókuszáló, Harkivban működő Rozdoum startup épp egy felvásárlás kellős közepén volt. A potenciális vevőnek, az angol Adaptavistnak épp 2022 február végéig kellett volna rábólintani az üzletre. Ezt aztán az orosz hadsereg megjelenése meghiúsította, az ukrán startupot alapító Andríj Dehtjar pedig nagyon idegeskedni se ért rá, hogy meghiúsul az üzlete, mivel éppen azon dolgozott, hogy 15 alkalmazottja épségben és biztonságban áttelepüljön valahová, ahol épp nem ágyúznak.
Az angol fél nem tűnt el örökre: a két nappal az invázió megindulását követően elküldött levélben mindössze csak egy kis időt kértek, mert - ahogy fogalmazott az üzenet - "nem egészen értjük, hogy mi történik". Aztán alig másfél hónap múlva, amikor még az ellenség szó szerint a város kapujában állt, érkezett a következő levél, amelyben az angolok egyrészt sajnálkoztak, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztek, másrészt jelezték, hogy akkor a részükről rendben van a dolog.
A felvásárlás így végül a 2021 végén eltervezett feltételek mentén valósult meg, amivel egyébként nem tettek rossz lóra az Adaptavistnál, hiszen a Rozdoum 2022-es bevétele 30 százalékkal nőtt. Többek között a munkaszervezésben mutatott rugalmasságnak, illetve a 95 százalékban külföldiekből álló ügyfélkörnek köszönhetően.
Túlélési ösztön
A startup esete nem mondható egyedinek, hiszen az ukrajnai Szilícium-völgynek is tekinthető, a háború előtti években pezsgő technológiai iparáról elhíresült Harkivban összességében sem zuhant össze a szektor. A régió technológiai klaszterének vezetője mindezt egy beszédes adattal illusztrálta a Financial Timesnak: a két évvel ezelőtt Harkivban működő 511 informatikai vállalkozás közül 500 ma is működik.
A helyzet azonban továbbra sem egyszerű. A háború szakadatlanul folytatódik, és egyelőre nem is látszik a vége. Mindez egyfelől lehetőség is az itteni IT-s vállalatoknak, hiszen a hadsereg támogatása és a védelem megszervezése egyaránt számos megoldandó technológiai feladatot ad. A megbízható, hosszú távon is életképes működéshez azonban elengedhetetlen lenne, hogy minél többen visszaköltözzenek Harkivba. Ám ez meglehetősen nehezen megy addig, amíg a keleti nagyváros folyamatos rakétatámadásoknak van kitéve.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak