Újabb technológiai startup került át a tőzsdei játékosok táborába. Az online zenehallgatást nyújtó Spotify első napja annak ellenére volt biztató, hogy a nap túlnyomó részében lefelé tartott az árfolyam.

Óvatos duhajok

A keddi premierre a cég és a bevezetés körül bábáskodó pénzügyi tanácsadók konzervatív referenciaárat adott meg, aminek meg is lett az az áldásos következménye, hogy a startpisztoly eldördülését követően azonnal az egekbe csapott a részvény ára. A kiindulási pontként kezelt 132 dollárhoz képest 25 dollárral magasabb szinteken cseréltek gazdát a papírok. Ezt követően a nagy lelkesedés némileg alább hagyott, és lassan csúszva végül 149 dollárnál zárt a Spotify.

A napnak kommunikációs szempontból mindenképpen pozitív az optikája, hiszen a debütálást így közel 13 százalékos erősödésként lehet tálalni. Azt viszont természetesen nem az első nap, de még csak nem is az első néhány hét dönti el, hogy hosszabb távon miként értékelik majd a befektetők az Apple- és Google-féle nagyágyúkkal rivalizáló svéd céget.

Egyelőre jók a számok

Egy hónapja lehet pontosan tudni, hogy hogy is áll aktuálisan a streaming zeneszolgáltatási piacon a Spotify. A parkettre lépéshez szükséges dokumentumokból ugyanis kiderült, hogy a svédek kifejezetten kényelmes előnyben vannak a nagy ellenlábas, Apple Music táborához képest. Utóbbi csupán feleakkora méretű, mint amennyit a szegmens nagyjából 42 százalékát magáénak tudó svéd vállalat az ügyfélkörének tudhat. A 159 millió havi szinten aktív felhasználóból 71 millió fizetős előfizető. Utóbbiak tavaly 4,1 milliárd eurós forgalmat generáltak a cégnek, ami 39 százalékos éves növekedési rátának felel meg.

A befektetők kezdeti lelkesedését nem csak a felhasználói tábor és a bevétel lendületes növekedés fűthette. Szintén nőtt a szolgáltatás igénybevételének átlagos ideje, ami hosszabb távon kifejezetten fontos mutató. A felhasználók mintegy 13 százalékkal tovább hallgattak zenét a Spotify-on 2017 végén, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban.

Szintén jó hír a svéd vállalat számára, hogy az előfizetésüket lemondók hajlamosak visszatérni. A megtévedt báránykák mintegy 40 százaléka három hónapon belül ismét megnyitja pénztárcáját az üzemeltetők előtt, a prémium ügyfelekként távozók fele pedig egy éven belül újra előfizet.

Akadnak kérdőjelek

Ennek ellenére a Spotify helyzete több szempontból is ingatag. Egyfelől ők is szenvednek attól a technológiai startupoknál gyakran látott problémától, hogy hiába nő a tábor és akár még a bevétel is, ha mindebből profitot nem tudnak generálni. A svédek esetében ez tavaly azt jelentette, hogy több mint 1,2 milliárd eurós mínusszal zárták. 

A legnagyobb költségeket a művészeknek kifizetett jogdíjak jelentik. Igaz, ezen a téren nagyjából úgy teljesít a vállalat, mint versenytársai: a streaming zenehallgatás általánosságban nézve veszteséget termel az üzemeltetők számára, a túlságosan magas jogdíjak és az alacsony előfizetői díjak miatt. Míg azonban ezt egy Apple vagy Google kvázi a végtelenségig képes finanszírozni, a független Spotify tekintetében már sokkal hamarabb elfogyhat a befektetők türelme. Ráadásul az időről időre felbukkanó, milliárdos perek sem hatnak túlságosan nyugtatóan.