A streaming zeneszolgáltatási piacon a Spotify legközelebbi versenytársa, az Apple Music csupán feleakkora méretű, derült ki a svéd vállalat beszámolójából. Az első részvénykibocsátásra készülődvén egyértelművé váltak a számok: a szegmens nagyjából 42 százalékát tudhatja magának a Spotify. Ez 71 millió előfizetőt és 159 millió olyan felhasználót jelent, aki legalább havonta egyszer igénybe veszi a szolgáltatást.

Bevált az ingyenes zenehallgatás

Úgy tűnik tehát, hogy az Apple Music irányából nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogyan azt korábban az amerikaiak remélték. Amint arról beszámoltunk, Cupertino már nyárra prognosztizálta fő riválisa beérését, de ez maximum csak az Egyesült Államokban következhet be. Igaz, jelenleg az USA számít a legnagyobb piacnak ebben a szegmensben.

A Spotify alapvető szerepet tölt be abban a kulturális változásban, ahogyan az emberek zenét hallgatnak. Míg korábban, a fizikai adathordozók és az MP3-ak korszakában többnyire birtokolni akartuk a dalokat, napjainkra legalább ehhez fogható jelentősége lett a streaming zenehallgatásnak. Ez a jelenség hasonlít kicsit a rádiózáshoz, azzal a két fontos különbséggel, hogy előfizetés esetén reklámmentes, és nincsenek sokak számára felesleges, helykitöltőnek tartott beszélgetések.

Akad néhány különbség a Spotify és az Apple Music szolgáltatása között is. Egyrészt míg az előbbi egyértelmű árelőnyben van a reklámokkal támogatott szolgáltatás révén, addig az utóbbi erős marketinggel és exkluzív tartalmakkal akarja becsábítani az új előfizetőket és megtartani a régieket.

Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy a svédek tettek jó lóra azzal, hogy a reklámok hallgatása mellett ingyenes szolgáltatásukat rendíthetetlenül tolják. Míg az Apple, az Amazon vagy a Google nem kínál ilyen lehetőséget, a Spotify-nak elemi érdeke fenntartani ezt a funkciót. Mint kiderült, az ingyenes zenehallgatást választó rajongók adják a későbbi előfizetők 60 százalékát. Amint meggyőződnek tehát az internetes szolgáltatás minőségéről, a zenerajongók egy jelentős része hajlandó havi pár dollárt áldozni arra, hogy megszabaduljon a reklámoktól.

Egyre tovább tart a zenehallgatás

Egészen pontosan 1 cent híján 10 dollárt – ennyit kér ugyanis a Spotify a hirdetésmentes szolgáltatásért. Ez a felhasználónként valóban nem óriási összeg együttesen viszont már igen tekintélyessé válik. A New York-i tőzsdén hamarosan megjelenő vállalat értékét 1 milliárd dollárra lőtték be. A piac persze majd meghatározza, hogy valóban ér-e ennyit a Spotify, mihelyst elindul a kereskedés a cég papírjaival. Arról egyébként nem tudni egyelőre, hogy pontosan mikor is debütálnak a részvények.

A papírok jövőjét illetően van helye a bizakodásnak, mivel az elmúlt két év jól alakult a svédek számára. Nem csak a felhasználói tábor nőtt, hanem a szolgáltatás igénybevételének átlagos ideje is. A felhasználók mintegy 13 százalékkal tovább hallgattak zenét a Spotify-on 2017 végén, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban.

Kulcsszerepet tölt be ebben a lejátszási listák léte. Az összes Spotify hallgató közel harmada (31 százaléka) ugyanis vagy a gondozott (mint amilyen a népszerű Rap Caviar) vagy az automatikus módon létrehozott (ilyen például a személyre szabott Discover Weekly) listákat részesíti előnyben a spontán zenehallgatás helyett. Két évvel ezelőtt a felhasználóknak még csupán kevesebb mint 20 százaléka élt a lejátszási listák kínálta lehetőséggel.

Szintén jó hír a svéd vállalat számára, hogy az előfizetésüket lemondók hajlamosak visszatérni. A megtévedt báránykák mintegy 40 százaléka három hónapon belül ismét megnyitja pénztárcáját az üzemeltetők előtt, a prémium ügyfelekként távozók fele pedig egy éven belül újra előfizet.

Minden szép és jó, csak profit lenne már...

Van egy komoly negatívum is a háttérben: a Spotify mindmáig képtelen volt nyereség termelésére. A tavalyi évet ugyan 4,1 milliárd eurós bevétellel zárta, ami 39 százalékos bővülésnek felel meg az egy évvel korábbi eredményhez képest. Ez azonban nem segített a profitráta növelésében, pontosabban a veszteség csökkentésében. Utóbbi egészen komoly méreteket kezd ölteni, a svédek beszámolója szerint 2017-et több mint 1,2 milliárd eurós mínusszal zárták.

A legnagyobb költségeket a művészeknek kifizetett jogdíjak jelentik. Igaz, ezen a téren nagyjából úgy teljesít a vállalat, mint versenytársai: a streaming zenehallgatás általánosságban nézve veszteséget termel az üzemeltetők számára, a túlságosan magas jogdíjak és az alacsony előfizetői díjak miatt. Míg azonban ezt egy Apple vagy Google kvázi a végtelenségig képes finanszírozni, a független Spotify tekintetében már sokkal hamarabb elfogyhat a befektetők türelme.