A Melbourne-től északnyugatra fekvő Hepburn Shire polgármestere beperelné az OpenAI-t, ha az nem helyesbíti a ChatGPT arról szóló állításait, hogy a tavaly novemberben megválasztott vezető korábban vesztegetésért ült volna börtönben. Brian Hood szerint aggasztó a közösség tagjaitól visszahallani, hogy az MI-chatbot bűnösnek jelöli őt egy két évtizeddel ezelőtti vesztegetési botrányban a Reserve Bank of Australia leányvállalatánál. Az őt képviselő ügyvédek szerint azonban igaz, hogy Hood a szóban forgó Note Printing Australiánál dolgozott, de éppenséggel ő volt az a személy, aki annak idején értesítette róla a hatóságokat, a külföldi tisztviselőknek fizetett kenőpénzekről.

A polgármestert ennek megfelelően soha nem is vádolták bűncselekménnyel, nem hogy le is csukták volna ilyesmiért. A Reuters beszámolója szerint az ügyvédek március 21-én szólították fel levélben a ChatGPT fejlesztőjéz, az OpenAI-t, hogy 28 napon belül javítsa ki az ügyfelükkel kapcsolatos hibákat. Ellenkező esetben pert indítanak rágalmazás miatt, ami az első ilyen kereset lenne az automatizált szöveggeneráló szolgáltatás ellen. A Reuters úgy tudja, hogy a San Franciscó-i székhelyű OpenAI még nem válaszolt Hood megkeresésére, mint ahogy a hírügynökség érdeklődésére sem reagált, és a ChatGPT-t a Bing keresőbe integráló Microsoft is szó nélkül hagyta az esetet.

Nem csak technológiai kérdés

A riportban megszólal a Hood képviseletét ellátó iroda egyik partnere, aki úgy látja, hogy az esetleges jogi eljárás mérföldkő lehet abban az értelemben, hogy a rágalmazásról szóló törvényt a mesterséges intelligencia és a publikáció új informatikai területeire kellene alkalmazni. A dolog amiatt is bonyolult, hogy egyelőre átláthatatlan, hogy miért adnak a modellek ilyen vagy olyan válaszokat egyes kérdésekre. Az ausztrál szabályozás egyébként 400 ezer ausztrál dolláros (több mint 90 millió forintos) kártérítést is biztosíthat attól függően, hogy milyen széles körben terjedt el a hamis információ, és a jogász szerint ennek a felét egész biztosan követelhetné a ChatGPT szolgáltatóitól.

Ahogy arra egyre többen figyelmeztetnek, egyelőre látványos szakadék tátong a technológiát érintő várakozások és annak tényleges teljesítménye között, miközben nem könnyű megkülönböztetni a meggyőzően tálalt és a tényleg hiteles válaszokat. A pontatlanságok lehetnek szórakoztatóak vagy akár idegesítőek, de a fenti eset egyértelműen túl van ezeken is – kérdés, hogy mi lesz, amikor az intelligens chatbotok elkezdenek például orvosi tanácsokat adni a felhasználóknak. Nem véletlen, hogy már szakértők és techvezetők serege szólította fel a szólított fel az érintett szervezeteket, hogy ideiglenesen függesszék fel a GPT-4-et is meghaladó rendszerek fejlesztését, mivel a jelek szerint azokat már senki (még létrehozóik sem) képesek áttekinteni és megbízhatóan irányítani.