A távol-keleti országban egyre több cég fejleszt az elöregedő régiókban élőket segítő megoldásokat.

Japánban már a kisebb technológiai vállalatok is tudatosan készülnek a társadalom elöregedéséből eredő kihívásokra. Lassan, de biztosan épül az az ökoszisztéma, amelyben a különböző megoldások akár egymással is összekapcsolódva segítik az időseket a munkavégzésben vagy az önellátásban (az elöregedés ugyanis bizonyos régiókban elmagányosodással is jár). A Kobuta nevű mezőgazdasági gépgyártó például ezért keres a japán társadalom demográfiai sajátosságaihoz igazodó megoldásokat az önvezetésben. Vagy a Fujitsut is említhetnénk, amely időgondozást segítő ötletek megvalósításán dolgozik.

Önjáró lesz a kasza és a bevásárlókosár is

A Nikkei beszámolója szerint a területben a nagy gyártókon túl is egyre több cég lát fantáziát. A Shinano Robotics Innovations például az elnéptelenedő mezőgazdasági régiók lakóinak fejleszt munkagépeket. Ez Japánban különösen fontos terület: ezekben a régiókban óriási a munkanélküliség, az átlagéletkor pedig 68 év körül van, ráadásul úgy, hogy az ott élők 90 százaléka legalább 65 éves.

A Shinano Robotics jelenleg egy olyan fűkaszát tesztel, amit egy mobil appal lehet működésbe hozni, és onnantól a japánok saját műholdas helymeghatározó rendszere, a Michibiki 3 cm-es pontossággal navigálja a lekaszálandó területen. A Shinano Robotics rendszerét "rámutatásos módszerrel" kell tanítani: az ember végigvezeti a gépet a majdan követendő nyomvonalon, amit az megjegyez, és mindaddig azt követi, amíg újat nem tanítanak neki.

A cég nem értékesítésben, hanem előfizetéses szolgáltatásban gondolkodik, melyet 2024-ben tervez elindítani. A rendszerek hatékonysága állítólag kiváló: kevesebb mint hatodára csökkenti a kaszálás költségét a hagyományos gépekkel végzett munkához képest.

A tokiói székhelyű TIS az elnéptelenedő területek élelmiszer-ellátására fejleszt robotot. A már kísérleti fázisban járó szállító eszközei valóban csak az utolsó kilométeres kiszállításra alkalmasak, kényelmes csoszogó tempóban közlekednek, óránként mindössze 3 km-t tesznek meg. GPS és lézeres szenzorok segítségével tájékozódnak.

A TIS egyébként már a tesztek alatt talált új feladatokat a robotnak: többek között a hulladékbegyűjtést is vele oldanák meg. A vállalat úgy számol, hogy legkésőbb 2025-ben megkezdheti a kereskedelmi tevékenységét. Ők szintén szolgáltatásban gondolkodnak: fuvaronként 1000 és 1500 jen (kb. 2900-4400 Ft) közötti árat terveznek.

A Microsoft is beszáll

Az elnéptelenedő területek orvosi ellátása különösen problémás, hiszen idős korban jellemzően gyarapodnak az egészségügyi problémák, és nagyobb szükség lehet pl. speciális orvosi vizsgálatokra. Azok viszont drágák, ezért általában csak nagyobb központokban érhetők el, melyek viszont sokszor épp a legjobban érintettek számára nehezen megközelíthetőek. Ezen segíthet a telemedicina. A Microsoft Japán leányvállalata a reumás panaszok (tipikus idősebb kori betegség) távellátását segítő rendszert tesztel két kórházzal együttműködve.

Persze itt sem spórolható meg a képi diagnosztika, amit jelen esetben nem drága orvosi képalkotó eszközökkel végeznek, hanem a Microsoft szenzoraival, melyek 3D-s képeket készítenek a betegek kezéről. Az adatokat interneten továbbítják egy távoli kórházba, ahol a szakorvos egy speciális headset segítségével, hologramszerűen látja a kezet, és az alapján, illetve a beteggel beszélgetve állít fel diagnózist.

A rendszert szeretnék továbbfejleszteni. Összekapcsolnák olyan mesterséges intelligenciával, amely elemzi a beteg arckifejezését az orvossal folytatott videocset során, és fájdalomelemzést végez, ami az orvos számára további támpontokat biztosít a pontosabb diagnózishoz.

Közösség & HR

Vért, verítéket és könnyeket ígér az év

A Gartner szerint a tavalyi súlyos mínuszok után túl sok jó idén sem vár a személyi infokommunikációs piac legfontosabb termékeire.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.

a melléklet támogatója a Yettel

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.