Kutatással is megtámogatta az IVSZ azt a válságkezelő tervezetét, amelyben a gazdasági mentőakciók részeként a gazdaság digitális újraindítását célzó program haladéktalan megtervezéséért és elindításáért lobbizik. Egy ilyen programnak különösen az oktatásra, a munkavállalók és a kisvállalkozások digitális felkészültségére, illetve a válság által leginkább sújtott ágazatok digitális fejlesztéseire kell fókuszálnia – áll a kutatási anyag bevezetőjében.
Ehhez magát az infokommunikációs ágazatot is segíteni kell, mert az ágazatban dolgozó vállalkozások – különösen a kisebb hazai fejlesztőcégek – is ugyanúgy a megrendelések visszaesésére és forgalmuk jelentős csökkenésére számítanak, mint a más ágazatokban működő kkv-k.
Április első két napján az online kérdőíveket közel 150 vállalatvezető töltötte ki, zömében mikro- és kisvállalkozások (harmada tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás, 46 százaléka pedig 10-99 főt foglalkoztató vállalkozás). Az 500 főnél többet foglalkoztató cégeket összességében a válaszadók 3 százaléka reprezentálta.
Bizonytalanság a köbön
A válaszadók többsége már most is érzi a bizonytalanságot: 70 százalékuk számolt be elhalasztott, 28 százalékuk pedig lemondott megrendelésekről. A válaszadók maguk is hasonló lépésekre kényszerültek: 44 százalékuk elhalasztotta fejlesztéseit, beruházásait, 23 százalékuk pedig csökkentette kapacitásait.
De voltak más válságkezelő módszerek is, a válaszadók nagy többsége átállt a távmunkára, 93 százalékuk teremtette meg ennek technikai feltételeit, és közel négyötödük be is vezette a dolgozók legalább 80 százalékánál. Az azonban teljesen általános (a vállalkozások 90 százalékára igaz), hogy online és videós eszközöket használnak a személyes találkozók helyett.
A válaszadók egy része ennél is súlyosabb lépésre kényszerült: 39 százalékuk teljesen bezárta az irodáját, 31 százalékuk csökkentett (vagy csúsztatott) munkarendet vezetett be, 39 százalékuk válságstábot is létrehozott a helyzet kezelésére.
A válaszadók 83 százaléka számol azzal, hogy a járvány okozta válság pénzügyileg negatívan hat cégére. A teljes IKT szektor árbevételi kilátásait 71 százalék, az iparág foglalkoztatási kilátásait pedig 64 százalék ítéli meg így. Ahogy az lenni szokott, a gazdaság egészének kilátásait a sajátjuknál is pesszimistábban ítélik meg a cégvezetők. A nagy többség szerint a foglalkoztatásra és a GDP-re is negatívan hat a járvány.
A kutatás igazán érdekes része azonban itt jön: tudniillik az, hogy ki tudja megoldani ezt a helyzetet. A válaszadók szerint mind a kormányzatnak, mint az Uniónak van itt tennivalója. A hazai cégek a magyar kormánytól egyrészt széles spektrumú gazdasági mentőintézkedéseket várnak (közvetlen pénzügyi támogatások, járulék- és adófizetési haladék, alacsony kamatozású hitelek, új pályázatok stb.), illetve azt, hogy jogilag nyilvánítsák a járványt vis maior helyzetnek.
Most kell pénzt önteni a gazdaságba
Pénzt viszont főleg az Európai Uniótól várnak a vállalakozások például új pályázatok formájában (85 százalék) vagy kkv-nak dedikált befektetési alapok indításával (79 százalék). Emellett a válaszadók szerint nagyon fontosak lennének olyan egyéb intézkedések is, melyek a digitalizáció általános szintjét emelhetik (digitális infrastruktúra fejlesztése, távoli ügyintézést segítő jogi keretek megteremtése, közvetlen befektetés a digitális oktatásba stb.).
A felmérésben volt lehetőség javaslatok megfogalmazására is. Az IVSZ összesítése szerint a válaszadók leginkább olyan szektorsemleges gazdasági mentőcsomagot várnak, amely lehetővé teszi a vállalatok működőképességének fenntartását és a munkahelyek megtartását. Ezen belül felmerült a bértámogatás (kiterjesztve az önfoglalkoztatókra, egyéni vállalkozókra, KATA-s cégekre, mikrovállalkozásokra). Segíthet a még pályázható uniós források kifizetésének felgyorsítása és új források elérhetővé tétele, a digitális fejlesztések felgyorsítását célzó konstrukciók bevezetése. Nagy szükség lenne az állami és önkormányzati megrendelések felpörgetésére, új beszerzések kiírására, illetve a folyamatban lévők kifizetésének előrehozatalára.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak