A hazai közösségi média érettségét jól mutatja, hogy miközben az évtized elején még nagy mozgásoknak voltunk tanúi, az utóbbi egy-két évben már csak kisebb változásokat tudtak mérni a felhasználói szám és aktivitás tekintetében. A KutatóCentrum friss, 18-59 éves internetezők körében végzett kutatásának eredményeiből egyedül a képmegosztásra építő hálózatok erősödését lehet egyértelműen kimutatni. A másik fontos megállapítás, hogy ma már minden negyedik felhasználó aktívabb mobilon, mint hagyományos számítógépen.
Befagyott a Facebook
Természetesen Mark Zuckerberg monstruma itthon sem talál legyőzőre. A Facebook magyar tábora az elmúlt öt évben stabilan beállt a 90 százalékos szintre, és ettől csak a mérési hibahatár mértékéig "lengett" ki felfelé vagy éppen lefelé. Úgy tűnik, ez az a mennyiség, amitől többet már a világ legnépszerűbb közösségi hálózata sem képes meghódítani. A tábor aktivitási rátája viszont elképesztően magas: a regisztráltak 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használja is a Facebookot.

Második helyet elméletileg még mindig a Google Plus tartja, de ezt az adatot illik fenntartásokkal kezelni, mivel a cég több trükkel, néha meglehetősen erőszakos módosításokkal igyekezett feltupírozni a regisztráltak számát. A többször eltemetett, majd legalább ennyiszer megújított termék viszont kétségtelenül jelen van az itthoni netezők életében, hiszen nagyjából negyedük mondta magát aktív tagnak.
Jövőre azonban már akár a helycsere sem elképzelhetetlen, mert miközben a Google Plus teret veszít, az internetes hívásokra, üzenetküldésre fókuszáló Viber egyre népszerűbb. Az alkalmazást a megkérdezettek 46 százaléka töltötte le, és ami ennél is fontosabb, háromnegyedük rendszeresen használja is.
Képpel minden jobb
A lentebbi grafikonon jól látszik, hogy az egy az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest lényeges arányban csak a Pinterest és az Instagram, azaz két képek megosztására specializálódott megoldás tudott nőni. Esetükben persze az is segített, hogy alacsony volt a bázis, így a néhány százalékos emelkedés arányaiban jelentős népszerűség-növekedést jelez. (Ellentétben mondjuk a Viberrel, ahol a 44-ről 46-ra lépés szinte elenyésző változásnak minősíthető.)

Három év alatt a Pinterest több mint a duplájára, a globálisan is rakétázó Instagram pedig megháromszorozta itthoni jelenlétét. Ráadásul ezzel párhuzamosan az aktivitás szintén fokozódott: a regisztráltak nagyjából kétharmada aktív, ami kifejezetten jónak számít.
A világszinten is plafonba ütköző Twitter jelenléte nálunk jelentősen visszaesett egy év alatt, de ennél sokkal meglepőbb a nemrégiben a Microsoft által felvásárolt LinkedIn markáns zuhanása. (Utóbbira nem igen tudnánk értelmes magyarázatot adni, akár az is elképzelhető, hogy egy szélsőséges statisztikai hibával állunk szemben.) Az viszont biztos, hogy a tengerentúli fiatalok és pénzügyi befektetők között egyaránt elsöprő népszerűségnek örvendő Snapchat nálunk nem tudott egyelőre meggyökeresedni.
Mobilizált szocializáció
A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók háromnegyede napi szinten felkeresi valamelyik közösségi teret, a megkérdezettek bő 40 százaléka üzenetküldésre is elsősorban a közösségi oldalakat használja. Az okostelefonos belépések is egyre gyakoribbak: már minden negyedik megkérdezett jelentkezik be gyakrabban valamelyik közösségi oldalra mobilról, mint számítógépről, a 30 év alattiak közül pedig minden második.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?