A Kutatócentrum idén nyáron több mint 1200 ember bevonásával készített felmérést a hazai felhasználók közösségimédia-szokásairól. Az eredményeket a tavaly novemberben lebonyolított hasonló megkérdezés számaival összehasonlítva néhány meglepő és több borítékolható trendre bukkanhatunk.

Facebook-túltengés ■ Úgy tűnik, a Facebookot elérte a nagyság átka, hiszen az elmúlt években nem volt arra példa, hogy ne nőtt volna a penetráció. A tavalyi 92 százalékhoz képest idén nyáron a legalább egy közösségi oldalt használó hazai megkérdezettek közül "csak" 91 százalék említette a Facebookot. A jelképes visszaesésnél is komolyabb negatív trend rajzolódik ki az oldalt aktívan használók esetében, ahol a korábbi 89 százalék 86-ra romlott. Temetni ettől persze semmiképpen nem kell Mark Zuckerberg birodalmát, hiszen a mostani eredmények sem maradnak el sokkal a lehetséges maximumtól, ami egy ilyen jellegű szolgáltatásnál sosem egyenlő a száz százalékkal. Várható volt, hogy elérkezik a tetőzés.

Jó (fél)évük volt azonban a specializált oldalaknak: a Twitter és a LinkedIn is komoly erősödést mutat. A mikroblogszolgáltató 14-ről 27 százalékra tornászta fel a regisztráltak arányát, de ennél is fontosabb, hogy úgy tűnik, itthon is egyre többen használják ténylegesen a 140 karakateres kommunikációt. Míg tavaly mindössze a regisztrálók hetede, idén már minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy aktívan használja a Twittert.

Bár nagyságrend tekintetében alaposan elmarad a két előbbi közösségi oldaltól, a LinkedIn mégsem lehet elégedetlen, hiszen a 6-ról 10 százalékra lépés ilyen rövid idő alatt meglehetősen biztató dinamikát sugall. Ráadásul a használók elöprő többsége (79%) a diplomások közül kerül ki, ami egyfelől hirdetői szempontból kiemelkedően fontos csoport, másfelől viszont természetes is, tekintettel arra, hogy a LinkedIn az üzleti közösségi média szegmensét célozza. Az aktivitásban van hova fejlődni még, hiszen tízből csak négyen válaszolták azt, hogy rendszeresen megfordulnak az oldalon. Ez egyébként nem annyira meglepő eredmény, hiszen a felhasználók egy jelentős része csak munkahelyváltás vagy éppen -keresés alkalmával mutat aktivitást.

Százalékban kifejezve a Google+ tudott az elmúlt hónapok során a legtöbbet erősödni, ám a 47 százalékos jelenlét minden bizonnyal inkább köszönhető annak, hogy a keresőóriás erőteljesen próbálja terelni a különböző szolgáltatásait igénybe vevő embereket az origóként megálmodott Pluszhoz. Ezt a feltételezést igazolja vissza az is, hogy a leginkább a Facebookhoz hasonló megoldást arányaiban lényegesen kevesebb regisztrált használja aktívan.

Munka- és reklámszünet ■ Az oldalhasználati szokások vizsgálatából kiderül, hogy a válaszadók mintegy háromnegyede naponta használja valamely közösségi oldalt. Nőtt, de még mindig gyanúsan kevés (28%) azok aránya, akik a munkahelyükön is belépnek ezekre az oldalakra. Különösen annak fényében, hogy a megkérdezettek 12 százaléka üzleti célokra is használja már a közösségi médiát. Jól látható az is, ahogy a közösségi oldalak elkezdenek más kommunikációs csatornákat kannibalizálni: a napi szintű felhasználók között 44 százalékra nőtt azok aránya, akik gyakrabban küldenek üzenetet ezekről a portálokról, mint email-fiókjukból.

Bár a Facebooknak világszinten mostanság nem okoz problémát a reklámbevételek növelése, a hazai felhasználók között igen magas a hirdetések passzív elutasításának aránya. A napi szinten aktív emberek harmada, míg a közösségi oldalakon ennél ritkábban megjelenők közel kétharmada mondta azt, hogy nem figyeli a megjelenő hirdetéseket.