Támogatni, tűrni vagy tiltani kell a közösségi oldalak használatát a munkahelyen? Ez még mindig kérdés. Ha vállalati vezetőket kérdeznénk (akik persze munkaidőben is rendszeresen fent vannak a Facebookon), valószínűleg ezer meg egy érvet kapnánk a tiltás mellett. Aki meg tűrné, az legfeljebb azért tűrné, mert nincs energiája foglalkozni a problémával, arra viszont nincs pénze a cégének, hogy beszerezzen egy jól működő tartalomszűrőt. Pedig van egy jó érv a közösségi oldalak használatra, ami ebben a kategóriában egy mindent kivédő MVP pajzzsal ér fel: ez nem más, mint az employer branding.

A vállat célja: menjen az üzlet

A vállalatok logikusan működnek, megragadnak minden lehetőséget, hogy növeljék hatékonyságukat, végső soron a profitabilitásukat. A hatékonyságnövelésnek vannak tudományosan megalapozott módszerei, de legalább annyit nyom a latban a menedzsment személyes meggyőződése, korábbi tapasztalatai.

Azt a vállalatok már évekkel ezelőtt felismerték, hogy a közösségi oldalakban nagy üzleti potenciál van – és nem csak a közösségi oldal üzemeltetőinek. Nagyon sok vállalat hályogkovács módjára szögelte össze közösségi oldalát, és próbált saját vagy mások hibáiból tanulva fejlődni.

De mi a helyzet a mezei dolgozókkal? Jó-e az a vállalatnak, ha a böngésző egy fülében folyamatosan ott van a Facebook, a Twitter vagy az Instagram? Egyértelmű, hogy ezzel kapcsolatban a vállalatoknak ki kell alakítaniuk valamiféle stratégiát, hiszen ma már 2,2 milliárdhoz közelít a Facebook havi szinten aktív (legalább egyszer belépő) felhasználóinak a száma.

Amit nem tudsz megakadályozni...

A javaslat ennek fényében az, hogy a helyzetből előnyt kell kovácsolni. Mondani persze sokkal könnyebb, mint megvalósítani. Már az sem egyszerű, hogy egy vállalat lekövesse a közösségi oldalak fejlesztési kanyarait. Az oldalak célja ugyanis az, hogy minél hatékonyabban elérjék hirdetéseikkel a közösséget, illetve hogy minél több harmadik félnek értékesíthető adatot tudjanak begyűjteni a felhasználókról. Gondoljunk csak a Facebook idei ügyeire: januárban módosították a hírfolyamot szabályozó algoritmust. Aztán márciusban kiderült, valami egészen mást kell csinálni.

De ha minden összejön, abból sok előny származhat. Ahhoz persze, hogy a kívánt pozitív hatás érvényesüljön, jól működő menedzsmentet kell mögé tenni, és az is fontos, hogy az alkalmazottakkal folyamatosan kommunikálva alakuljanak ki a használat szabályai. Így mindenki nyer: a vállalat, az alkalmazottja és – nem utolsósorban – az ügyfél is. Az előnyök meglehetősen kézenfekvők, de azért érdemes őket elsütni érvként.

Minden alkalmazott és ügyfél a cég arca

Javul a vállalaton belüli kommunikáció. Régebben a vállalatok belső hírlevelekben (még régebben ún. üzemi lapokban) tájékoztatták a dolgozóikat a legújabb fejleményekről, a cég stratégiai döntéseiről. Az új „üzemi lap” a valamilyen közösségi oldal. Ez mindig friss, aktuális, személyes, és lehetőséget ad a visszajelzésre is. Ez a személyesség egyébként az üzleti partnerekkel való kapcsolattartásra is pozitívan hat, növeli a bizalmat a cég iránt. Az már tényleg közhely, hogy a facebookozó dolgozó elégedettebb lesz, és az elégedett dolgozó produktívabb.

Könnyebb lesz toborozni új tehetségeket. A kérdés manapság különösen aktuális. Ehhez azonban nagyon komoly brandépítésbe kell fogni a közösségi oldalakon, amelybe az alkalmazottak lehető legszélesebb rétegét kell bevonni (és itt visszatérhetünk az elégedett dolgozó… kezdetű mantrára).

Bár a LinkedIn kifejezetten szakmai oldal, és világméretű hozzáférést biztosít több százmillió szakember szakmai profiljához, ez még kevés az üdvösséghez. Komoly energiákat kell fektetni abba, hogy a cég profilja vonzó legyen a potenciális jelölteknek. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a különböző oldalak közötti összhangra is ügyelni kell.

Az ügyfelek szintén nyerhetnek rajta. Például azt, hogy egyszerűen, gyorsan, és személyes hangvételben juthatnak alapvető információkhoz. Kérdéseket tesznek fel, és lehetőleg gyorsan – mondjuk azonnal – várják rájuk a választ. Ma már ezen sokat segítenek, legalábbis egyszerűbb válaszok esetén, azok a chatbotok, amelyek a közösségi oldalakba is befűzhetők. Mindez azonban szintén fejlesztést és komoly figyelmet igényel a vállalatoktól.