A két új készülék önmagában nem nagy szám, de már import alkatrészek nélkül gyártják őket a lassan technológiai központtá váló Ruandában.

A Mara cégcsoport 1996-os alapítását követően mára multiszektorális üzleti birodalommá nőtte ki magát: a kezdetben számítógépes hardverrel üzletelő kelet-afrikai vállalkozás 25 országban van jelen a kontinensen befektetésein és üzleti tevékenységén keresztül a technológiai, pénzügyi, ingatlanpiaci vagy mezőgazdasági területeken. Az eredetileg ruandai, bár formálisan dubaji székhelyű csoport pár napja a Mara Phones nevű cégével szerepelt a hírekben, amely két saját márkás okostelefont mutatott be – ezek önmagukban nem is lennének érdekesek, ha nem teljes egészében afrikai tervezésű és gyártású készülékekről lenne szó.

A Mara Phones ruandai létesítményét az ország elnöke, Paul Kagame Afrika legelső high-tech okostelefon-gyáraként jellemezte, ezzel pedig a Mara lenne a földrész első okostelefon-gyártója. Bár Egyiptomban, Algériában vagy Dél-Afrikában eddig is működtek különféle összeszerelő üzemek, a Reuters beszámolója alapján az ottani márkák teljes egészénen import alkatrészekből építik saját eszközeiket. A Mara ezzel szemben az alaplapoktól kezdve a csomagolásig mindent önállóan állít elő a most felavatott egységben.

Többet jelent egy középszerű okostelefonnál

Mondani is felesleges, hogy a 16 gigabájtos Mara X és a 32 gigabájtos Mara Z modellek Android operációs rendszert futtatnak, listaárukat pedig 130 és 190 amerikai dollárnak megfelelő ruandai frankban határozták meg. Ez a gyártó szerint is valamivel drágább annál, amennyiért hasonló képességű telefonokat lehet vásárolni (a kínai tulajdonú brandek Afrikában is jelen vannak), de reményei szerint elég vásárló lesz majd hajlandó egy kicsit mélyebben a zsebébe nyúlni, cserébe a Made in Africa felirat nyújtotta büszkeségért.
 

forrás: maraphones.com


Maga Ruanda egy ideje már azon fáradozik, hogy a térség gazdasági és innovációs központjává váljon. Tavaly itt került sor a Világgazdasági Fórum Afrikáról szóló rendezvényére is, de a hírek szerint jól halad a főváros melletti Kigali Innovation City (KIC) fejlesztési projekt is, amely egy technológiai városnegyedet, az afrikai Szilícium-völgyet építené fel. A fejlődés már csak azért is szembetűnő, mert alig egy emberöltővel korábban éppen Ruandában került sor a legújabb kori történelem egyik legborzalmasabb népirtására.

Visszatérve a most induló gyárra, Kagame szerint az egység olyan komplex gyártási folyamatoknak ad teret, amelyekhez már számottevő technológiai szakismeretre is szükség van. Így az a tény, hogy az egyelőre 200 főt foglalkoztató üzem dolgozói 90 százalékban ruandai illetőségűek (ráadásul nagyobb részben nők), újabb jelentős lépés a high-tech "Made in Rwanda" iparfejlesztési célok felé.

Ők legalább összefüggésekben gondolkodnak

Érdemes megjegyezni, hogy két évvel ezelőtt a dél-afrikai Onyx Connect már végighaknizta a sajtót, ugyancsak a legelső afrikai gyártású okostelefonnak mondott termékével, ez azonban még valóban import alkatrészekből állt. A Mara Phone most annyira komolyan gondolja a dolgot, hogy a hazai piaci bázis kiépítése után rögtön exportpiacokat keresne az új készülékeknek – a ruandai gyár a társaság közlése alapján évente több millió telefon előállítására képes, de az igények emelkedésével ez a teljesítmény gond nélkül tovább növelhető.

Ez a tervekben úgy jelenik meg, hogy a mostani 200 fős létszám már a gyár működésének ötödik évére 500 főre növekedne, a helyi infokommunikációs miniszter szerint pedig a hazai márka megjelenése önmagában is 10 százalékkal növelheti a ruandai okostelefon-penetráció szintjét. Ennek közvetett hatásait hosszan lehetne sorolni az ország gazdaságára nézve, de közülük az egyik legfontosabb a vidéki közösségek bekapcsolása lenne a magas szintű pénzügyi szolgáltatásokba, és hozzájárulna annak a kormányzati célnak a megvalósításához, hogy 2024-re a 16-30 éves lakosság körében teljesen megszűnjön az írástudatlanság, míg a teljes felnőtt populációt tekintve 40 százalék alá szoruljon vissza.

Konzumer tech

Rárúgta az ajtót a tőzsdére a kínai CXMT memóriagyártó

Piaci kapitalizációja alapján már a CXMT a legnagyobb kínai tőzsdén jegyzett vállalat, ami saját várakozásai szerint több mint hétszeresére növelte az első félévben termelt bevételét.
 
Hirdetés

Öt kérdés, amelyet érdemes feltenni felhőplatform-választás előtt

Egy felhőplatform értékét nemcsak a szolgáltatásai határozzák meg, hanem az is, hogy egy kritikus helyzetben mennyire képes támogatni a vállalat működését.

Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.