A kvantumszámítógépek hagyományosan a kutatóintézetek falai között működő eszközök, amelyeknek még annak ellenére sincs sok közük a gyakorlati felhasználáshoz, hogy belátható időn belül egy csomó megoldatlan számítástechnikai probléma megoldását várják tőlük, és az állami programok mellett olyan vállalatok dolgoznak a technológia piacosításán, mint a Microsoft, az Intel, a Google vagy az IBM.

Az elképzelés lényege, hogy az adatokat bitek helyett qubitek formájában kezelik, amelyek egyszerre vehetnek fel nulla és egyes értéket is a szuperpozíció állapotának köszönhetően. A kvantumszámítógépeknek több qubitet kell egyszerre feldolgozniuk (kvantumösszefonódás), az információ kiolvasása viszont azzal jár együtt, hogy az instabil qubit állapotok gyorsan összeomlanak egyetlen, nullákból és egyesekből álló sorozatba.

Ehhez jönnek az olyan műszaki problémák, mint a kvantumfizikai eljárásokhoz szükséges extrém alacsony hőmérséklet fenntatrása, így nem csoda, hogy eddig a vállalatok kutatói csak pár qubites eszközöket tudtak létrehozni. Legalábbis hivatalosan, mert a legígéretesebbnek tartott új technológia fejlesztésében nyilvánvaló módon senki sem akarja kiteregetni az összes lapját.

Felhős modellben viszik piacra

Ahogy arról több mint egy évvel ezelőtt beszámoltunk, az IBM Q Network névre keresztelt programjához egy ideje már csatlakoztak kaptak a gyártó olyan partnerei, mint a Samsung, a Daimler, a Honda, a JP Morgan Chase vagy a Barclays. Bár ezt a kutatási célú online hozzáférést is fontos lépcsőnek tekintették a kvantum számítástechnika piacosításában, az IBM keddi bejelentése egy még jelentősebb mérföldkő lehet ezen a területen.

Az idei Consumer Electronics Show (CES) kiállításon ugyanis bemutatkozott az IBM Q System One, amelyet a vállalat a világ legelső, tudományos és kereskedelmi felhasználású kvantumszámítástechnikai rendszereként határozza meg. A Q System One a korábbiakhoz hasonlóan még egy 20 qbites rendszer, ami praktikusan még nem feltétlenül haladja túl a jelenlegi számítógépek teljesítményét, de elvileg széles körben megnyitja a hozzáférést az új technológiához – ez azért is fontos, mert a boltban kapható kvantumszámítógép egyelőre a sci-fi kategóriába tartozik.

Ez azt jelenti, hogy a cloud alapú kvantumszámítástechnikai program biztonságos kapcsolatot, az algoritmusok hibrid futtatását és a feladatok elvégézéséhez szükséges stabilitást is biztosítja. Így az IBM üzleti partnerei mind fejest ugorhatnak az összetett adatmodellekkel való kísérletezésbe, és általában elkezdhetik fejleszteni a gyakorlati jelentőségű üzleti vagy tudományos alkalmazásokat egy moduláris, stabil, megbízható és az üzletfolytonosság követelményeinek is megfelelő infrastruktúrával.

Megnyílik az első publikus központ is

A Q System One-t még a CES kiállításon is csak egy replika képviselte, és azt az IBM is hangsúlyozza, hogy a kvantum számítástechnika piacosításának igen korai állomásáról van szó – vagyis az az idő még messze van, amikor az üzleti felhasználók saját kvantumszámítógépeket vásárolhatnak a gyártóktól. A dizájnra ettől függetlenül nagyon odafigyeltek, és a menő márka mellé egy menő házat is építettek (lásd a fenti képet).

A vállalat még ebben az évben megnyitja legelső, IBM Q Quantum Computation Center nevű központját, amely fizikailag a New York-i Poughkeepsie-ben kap helyet, és ugyancsak kereskedelmi alapon kínál majd hozzáférést a kvantum számítástechnikai rendszerekhez vagy az IBM más, felső kategóriás számítási rendszereihez.

Röviden emlékezzünk meg arról is, hogy az IBM a CES kiállítás keynote-jával egy időben jelentette be, hogy az előző évben nem kevesebb mint 9100 technológiai szabadalmat nyújtott be, amivel 26 éve folyamatosan vezeti a legtöbbs szabadalmat jegyző vállalatok toplistáját. A fejlesztések irányát jelzi, hogy ezek között már 1600 darab kapcsolódik közvetlenül a mesterséges intelligencia, nagyjából 2000 pedig a cloud computing területéhez.