Visszaél erőfölényével és torzítja a versenyt a Google az online hirdetési piacon. Erre csak az hozna megnyugtató megoldást, ha a vállalat eladná hirdetéstechnológiai üzletágát, foglalja össze a Reuters annak az előzetes vizsgálatnak az eredményét, melyet az Európai Bizottság két éve indított. 2020 őszén hasonló okokból és céllal ment perre az USA-ban a Google-lel az ottani igazságügyi minisztérium és 11 szövetségi állam is.

Az EB szerint a Google a saját hirdetési szolgáltatásainak helyzetét kihasználva lényegében kizárta konkurenseit a piacról. Ezzel nemcsak a versenyt rombolta, hanem tovább erősítette megkerülhetetlenségét az adtech ellátási láncban. Az ilyen magatartás sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon pontját, amely tiltja a piaci erőfölénnyel való visszaélést.

Ha az előzetes megállapítások igaznak bizonyulnak, a kiszabható büntetés mértéke elérheti a Google éves globális forgalmának 10 százalékát. Ám a büntetés és az esetleges korrekciós intézkedések sem garantálnák, hogy a Google ne folytassa ezt a gyakorlatot, ezért csak a szolgáltatások egy részének eladása, lényegében a cég feldarabolása oszlathatná el a további versenyjogi aggályokat. A tét hatalmas: mint a Reuters kigyűjtötte, tavaly a hirdetési üzletág hozta a vállalat teljes bevételének 79 százalékát, összesen mintegy 225 milliárd dollárt.

Ami a kivitelezést illeti, Margrethe Vestager már fel is vázolt egy lehetséges forgatókönyvet. "A Google megválhat például az értékesítési oldali eszközeitől, a DFP-től (DoubleClick for Publishers – a szerk.) és az AdX-től. Ezzel véget vetnénk az összeférhetetlenségnek" – idézte a Reuters az EB digitális korszakért felelős ügyvezető alelnökét.

Nem új ötlet a cég több részre szedése

A Google feldarabolása már 2014-ben is felmerült. Akkor az Európai Parlament néhány képviselője állt elő egy ilyen határozati javaslattal, amely szerintük segítette volna az európai digitális piac megóvását. Az akkori javaslat azzal érvelt, hogy az EB-nek őrködni kell az Unió belső piacán a verseny szabadsága fölött, ezért meg kell akadályoznia, hogy bármilyen területen túlzott piaci koncentráció jöhessen létre.

Akkor azonban még nem volt megfelelő jogi eszköz a képviselők kezében. Azóta azonban megszületett az uniós digitális piacot szabályozó Digital Services Act, amelyből egyesek szerint levezethető akár a piaci túlhatalommal rendelkező cégek feldarabolása is.

A 2021-ben indított amerikai perben szintén felmerült, hogy a gigacégek ellen be kellene vetni a több mint százéves trösztellenes törvényt, az ún. Sherman Actet (amely alapján perelték 1998-ban a Microsoftot a Windowsban alapértelmezetté tett Internet Explorer miatt).

A most lezárult előzetes vizsgálattal kapcsolatban a Google globális hirdetési üzletágért felelős alelnöke, Dan Taylor azt nyilatkozta, hogy nem értenek egyet annak megállapításaival. Azok ugyanis a hirdetési üzletág egy szűk aspektusára összpontosítanak.

Mint a Reuters írja, az ügynek sokféle kimenete lehet. A vállalatnak eleve több hónapja van, hogy érdemben reagáljon az előzetes vizsgálat megállapításaira. Ennek során kérhet zárt meghallgatást, hogy kifejthesse érveit a Bizottság és a tagállamok trösztellenes tisztviselői előtt, illetve felajánlhat olyan jogi garanciákat, melyek megnyugtatják az EU-t. Mindezeket figyelembe véve akár egy újabb év is eltelhet addig, amíg megszületik a végső döntés.