Az iráni fővárosban, Teheránban és az ország néhány más városában is komoly áramszünetek jelentkeztek az elmúlt néhány hét során. Amellett, hogy milliók otthona borult több óra hosszat sötétbe, és leálltak a munkahelyek vagy az online oktatás is, a koronavírus-járvány közepette a kimaradások különösen súlyos problémákat okoztak. Mindez a Teheránt beterítő szmoggal együtt érthető frusztrációhoz vezetett, az AP beszámolója szerint pedig a bűnbakok között hamar felbukkant a bitcoinbányászat és a kriptovalutákat kiszolgáló infrastruktúra működtetése.

Az iráni kormány rövid időn belül hivatalosan is beleállt a dologba, és a hírügynökség riportja alapján elrendelte összesen 1600 kriptovaluta-feldolgozó központ leállítását, köztük legálisan és illegálisan működő csomópontokkal egyaránt. Itt elsősorban olyan, Teherán mellett álló raktárépületeket kell elképzelni, amelyek tömve vannak ipari felhasználású eszközökkel és a komplex algoritmusokat futtató számítógépekkel; ezek értelemszerűen zabálják az áramot a specializált gépek működtetéséhez vagy hűtéséhez, ami az elektromos hálózatban is komoly terhelésként jelentkezik.

A statisztikák szerint Irán a bitcoinbányászati kapacitásokat számolva stabilan top 10-es a világ országai között, ami napi szinten 450 megawattos fogyasztást jelent kifejezetten ehhez a tevékenységhez rendelve – összehasonlításképpen, ugyanezt az USA-ban naponta 1100 megawattra becsülik. A kriptovaluta értékét Iránban jelentősen meghatározza, hogy az ottaniak korlátozottan férnek hozzá a hagyományos globális fizetési rendszerekhez, az anonim online tranzakciók pedig nem csak lehetővé teszik a nemzetközi banki-pénzügyi szankciók átjátszását, de – hasonlóan mondjuk Venezuelához – a megtakarítások szempontjából is sokkal biztonságosabbnak tartják a bitcoint a helyi fizetőeszköznél.

Sokat fogyaszt, de a rendszer nem ettől működik rosszul

Miután a Donald Trump vezette Egyesült Államok 2018-ban egyoldalúan kilépett az iszlám köztársasággal három évvel korábban megkötött nukleáris egyezményből, és újabb korlátozásokat léptetett életbe Iránnal szemben. Az iráni rial az atomalku 2015-ös aláírásakor majdnem nyolcszor volt erősebb az amerikai dollárhoz képest, mint manapság. A rezsicsökkentett iráni villamosenergia-árak viszont sokat segítettek, hogy az ország felkerüljön a bitcoinbányászat világtérképére, miután a gépek üzemeltetésének költségei így a harmadát sem teszik ki annak, mint amennyit az USA-ban kellene fizetni ugyanakkora felhasználás után.

Az iráni kormányzat megpróbálta a maga javára fordítani kriptovaluták népszerűségét, legitimálva a washingtoni radarok alatt repülő tranzakciókat. Az AP szerint az összes energia-felhasználás kétharmadát adó, 24 darab bitcoinfeldolgozó központ már teljesen legálisan működik. Ezekhez jórészt a kormány engedélyezte a szükésges számítási eszközök behozatalát, nem utolsósorban pedig az ország déli részén lévő adómentes övezetekbe vonzotta a megfelelő technológiai tudással rendelkező kínai vállalkozókat is. Ugyanakkor a szigorú központi ellenőrzés mellett szól, hogy a kriptovaluták az Iránból kifelé tartó pénznek is menekülő útvonalat biztosítanak, nem beszélve a helyi szürke- és feketegazdaságból származó pénzek tisztára mosásáról.

A beszámolók kiemelik, hogy a bitcoinbányászat a hivatalos iráni statisztikák szerint is mindössze az ország teljes energiafogyasztásának 2 százalékáért felelős. Az évtizedeken át tartó pazarlás és rossz gazdálkodás viszont mára látványos szakadékot eredményezett a kereslet és a kínálat között, ami már abban is megmutatkozott, hogy a téli járványügyi korlátozások miatt otthon maradó lakosság alaposan megborította a hálózatok egyensúlyát, a fosszilis energiahordozók égetése pedig már a légszennyezettséget is kritikus szintre emelte. Nem véletlen, hogy a mostani kormányzati lépéseket sokan tartják bűnbakkeresésnek, a hírügynökség riportjában megszólaló szakértő szerint pedig éppen egy nagy lehetőséget szalasztanak el, ha a kriptovaluta-üzletben is elvadítják maguktól az esetleges befektetőket.