A kiberadviselés egyik jelentős fegyverének számít a 2010-ben elterjedt Stuxnet: az Egyesült Államokból eredeztethető kártevő az iráni atom-létesítmények működésének ellehetetlenítését célozta. Bő két év kellett Iránnak a védművek megerősítésére, Amerika újra támadna, a szakértők szerint azonban ez nem minden szempontból jó ötlet.
William Shelton tábornok, aki az amerikai hadügyminisztériumban többek között az űrkutatásért és a légierő kiberhadviselési műveleteiért felel, a Reutersnak nyilatkozva ismerte el, hogy Irán felturbózta "számítástechnikai fegyvertárát", és a védekezésből már támadásba is képes átmenni. Ugyan részleteket nem közölt arról, mire is képes jelenleg az iráni kiberhadsereg, mindenképpen hangsúlyozta, hogy érdemes újra nagy figyelmet fordítani az amerikai állami, katonai és ipari hálózatok és rendszerek védelmére.
Digitális gerillák ■ A 2010-ben elterjedt Stuxnetért persze azóta sem vállalt felelősséget senki hivatalosan, de egyfalja nyílt titok, hogy a kártevő amerikai és izraeli katonai forrásokból származik. A vírus elsődleges célja az volt, hogy káoszt teremtsen az iráni Natanz urándúsító üzemének működésében. Időközben persze a kártevő (mint a vírusok általában) irányíthatatlanná vált, és fertőzni kezdett világszerte. A Stuxnet, és a később megjelenő mutációi (például
a 2011-ben felfedezett Duqu és a
Magyarországra is célzó Flamer) komoly károkat okoztak a Közel-Kelet mellett Európában, de a sors furcsa fintoraként még az Egyesült Államokba is visszaszivárogtak. Fontos közös tulajdonságuk, hogy még az internettől és egyéb külső hálózatoktól teljesen izolált rendszerekbe is képesek behatolni.
Shelton tábornok megerősítette biztonsági elemzők jelentéseit, melyekben arról számolnak be, hogy iránból eredeztethető kibertámadások érnek különböző amerikai, izraeli és közel-keleti célpontokat az elmúlt hónapokban. Ezek az incidensek azt jelzik, hogy Iránban két év alatt nem csak a Stuxnet és társai elleni védekezésben értek el eredményeket, de már képesek válaszcsapásokra is. Ezt támogató kijelentések Iránból is elhangzottak a közelmúltban, egy helyi katonai vezető szerint "az iszlám köztársaság képessé vált arra, hogy elektronikus háborús eszközeivel hatékonyan megzavarja ellenségei kommunikációs rendszereit".
Az úgy kezdődött, hogy ő visszalőtt ■ Az amerikai légierő jelenleg megkezdte 6000 főt számláló "kiberháborús" létszámának 1000 fős bővítését, és erős lobbi indult az elektronikus hadviselés nagyobb állami támogatása érdekében. A hivatalos kommunikáció szerint a Pentagon ellen irányuló informatikai támadásoknak egyelőre 100 százalékát képesek elhárítani, de a cél mindenképpen az, hogy újra támadásra válthassanak.
A tábornok szerint egy kiberháborús csapás az ellenséges infrastruktúra megsemmisítésével ugyanolyan hatással járhatna, mint egy rakéta vagy bomba, ám közvetlen emberáldozatok nélkül. A felvetésre viszont máris világszerte reagáltak profi és amatőr biztonsági szakértők: a fórumokban és szakmai oldalakon arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg nincs 100 százalékosan "célozható" kiberháborús eszköz, így egy újabb vírus vagy egyéb kártevő a Stuxnethez hasonlóan önálló életre kelhet és "ártatlan" országok rendszereit is megfertőzheti.
