A Politico által megismert dokumentumok alapján a francia kormány egy átfogó „Made in Europe” stratégiát javasol az Európai Unió iparának fellendítésére az amerikai kormányzati támogatások áradatával szemben. Eszerint január 9-i levelükban a franciák arra szólították fel az EU-t, hogy pörgesse fel a termelési célokat, lazítson az állami támogatásokra vonatkozó szabályokon, hozzon létre egy szükséghelyzeti szuverenitási alapot, és vezessen be piacvédelmi intézkedéseket is. Mindez az amerikai inflációcsökkentési törvényre való reakció, amelyen keresztül az Egyesült Államok közel 370 milliárd dollárral támogatja a saját gazdaságát, egész pontosan az ott alkalmazott zöld technológiákat az elektromobilitás, az energiaintenzív iparágak vagy a megújuló energiaforrások területén.

A lap szerint számos uniós ország elméletileg támogatja a francia törekvést, abban azonban nincs egyetértés, hogy mindezt hogyan kellene megvalósítani. A francia kormány konkrét, 2030-ig szóló termelési célokat határozna meg a kitettségek csökkentésére az európai csipgyártás felfuttatását célzó törvénytervezet (Chips Act) mintájára, vagy ahhoz hasonló módon, ahogy tervet készítettek az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. A levél szerint az EU-nak annak érdekében is reformokba kell kezdenie, hogy egyszerűsítse és felgyorsítsa az új termelőhelyek létesítéséről szóló engedélyezési eljárásokat, és teljes energiapiaci reformmal is segítenie kella vállalatok termelési és beruházási döntéseit.

Az EU a legszélsőségesebb körülmények (világjárvány, ukrajnai orosz invázió) kivételével vonakodni szokott az állami szubvencióktól, a francia álláspont értelmében azonban sürgősen célzott támogatásokat kell indítani előre meghatározott kritériumok alapján a megfelelő ágazatokban. Ilyen lenne a napenergia, az akkumulátorgyártás, a hidrogéntechnológia vagy a kritikus nyersanyagok előállítása. Az állami támogatások szabályainak lazítása mellett mentesítenének is az ilyen korlátok alól bizonyos kis- és középvállalkozásokat, különösen akkor, ha azok partnerként vesznek részt az uniós közérdeket képviselő jelentős projektekben (IPCEI).

Igyekeznek a szabályok szerint játszani

A levél a még ki nem fizetett támogatásokból összesen 365 milliárd euró átcsoportosítását javasolja az említett szükséghelyzeti alapba, a világjárvány utáni helyreállítási pénzből és a REPowerEU-ból kiosztandó 221 milliárd euróból pedig még az év végéig lehetővé tenné, hogy a tagállamok prioritást adjanak a stratégiai célokban meghatározott ágazatoknak. Mivel az állami támogatások lazább szabályozása a gazdagabb országokon keresztül az EU saját belső piacát is veszélyeztetheti, a franciák olyan közös adósságeszközt javasolnak, mint amilyet a világjárvánnyal kapcsolatosan is alkalmaztak. Emellett az Európai Bizottságnak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaiban is meghatározott piacvédelmi eszközök alkalmazását javasolják.

A Politico mindezzel kapcsolatban emlékeztet rá, hogy a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen február 1-jén ismerteti a tagországokkal az EB tervezett válaszait az amerikai lépésekre, és ez a kérdés lesz a középpontban a nem sokkal ezután, február 9-10-re tervezett uniós csúcson is. A Reuters beszámolója alapján von der Leyen egy pénteki konferencián arról beszélt, hogy az Uniónak új finanszírozási eszközökre van szüksége, hogy a zöld technológiákban felvehesse a versenyt az amerikai riválisokkal szemben, amelyek odaát jelentős állami támogatásban részesülnek. Kiemelte, hogy az EU 800 milliárd eurós helyreállítási alapjának 37 százalékát a klímaváltozással összefüggő beruházásokhoz rendelték.

A Bizottság igyekszik minél előbb felmérni a szükséges intézkedéseket, tekintettel arra, hogy a fontos piaci befektetésekről szóló döntések is ezekben a pillanatokban születnek. Az Euronews ezzel kapcsolatban a Német Marshall Alap munkatársát idézi, aki szerint most a "lehető leghülyébb" dolog lenne egy kereskedelmi háború elindítása, tekintettel Európa sebezhető helyzetére. Ehelyett ő is inkább célzott és korlátozott lépéseket javasol az állami támogatások könnyebb felhasználására a zöld átállás felgyorsítására, hogy az európai vállalkozások nemzetközi szinten is teljes mértékben versenyképessé váljanak.