Győzött a netsemlegesség az USA-ban - szoros szavazással, de végül elfogadta az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága azt a szabályozási módosítást, amely megtiltja az internetszolgáltatóknak az adatforgalom tartalmi alapú differenciálását, írtuk még 2015-ben. A Barack Obama elnöksége alatt nyélbe ütött reguláció azonban nemrég az aktuális amerikai elnök, Donald Trump miatt veszélybe került.

Mi az a netsemlegesség?

A két éve bevezetett szabályozás leglényegesebb eleme volt, hogy egyértelműen megtiltotta a szélessávú szolgáltatóknak a forgalom leállítását vagy lassítását, vagy hogy fizetség fejében egyes szolgáltatókat olyan előnyben részesítsenek, amelynek eredményeképpen azok szolgáltatásai másokénál gyorsabban juttathatnák el a fogyasztóhoz.

Tehát nem lehetett például speciális Facebook-csomagot kínálni, ahol a közösségi hálózat tartalmaihoz garantáltan gyorsan juthatnának hozzá az ügyfelek, miközben mondjuk minden más elérés esetében egy lényegesen lassabb letöltési sebességet ígérne a cég. Szintén ugyanezen döntés miatt nem tehette meg azt sem a szolgáltató, hogy az internetes telefonálást lehetővé tevő alkalmazásokat (például Viber) egyszerűen blokkolja – így igyekezvén megvédeni saját telefonos üzletágát.

A döntés nyomán három táborra szakadt az internetezői közösség. Olyan neves támogatókkal a háta mögött, mint a World Wide Web atyja, Sir Tim Barners-Lee, az egyik csoport örömmel fogadta a döntést. A szolgáltatók azonban az innováció végét látták a szabályozásban, míg a pragmatikusok szerint egyetlen csoport említhető igazi nyertesként, és ezek az ügyvédek, akiket a szolgáltatók megbíznak a témában zajló jogi viták kezelésével.

MegaNet

Az azóta eltelt nagyjából két év alatt látszólag lecsillapodtak a kedélyek. Ezt az állóvizet kavarta aztán fel a Donald Trump nevével fémjelzett amerikai vezetés, melynek hatására az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission, FCC) szerdán elkezdte feladni a netsemlegesség elvének védelmét. Ezzel pedig gyakorlatilag azonnal újra fellobbant a két éve már lejátszani látszódó vita.

Ezúttal azonban egy olyan szereplő is aktivizálta magát, aki az elmúlt években inkább igyekezett háttérbe húzódni. Kim Dotcom, a MegaUpload – törvénytelennek minősített és ezért bezáratott – letöltőoldal egykori tulajdonosa, a Mega nevű cloudalapú tárhelyszolgáltatás üzemeltetőcégének alapítója bejelentette: az Egyesült Államokban történtek csak megerősítették abban, hogy ideje elindítani a MegaNet névre keresztelt hálózatát. Az általa csak nemes egyszerűséggel „új internetnek” nevezett elképzelés Dotcom szerint kiválthatja a jelenlegi infrastruktúrát.

Elgondolása alapján a MegaNetet az idejük java részét készenléti állapotban töltő több száz milliónyi mobil eszközre alapozná, jelenlegi formájához képest még jobban elosztottá téve a globális hálózatot. Alapjaitól kezdve reformálná meg az emberek internetről alkotott világképét, derül ki a férfi tömör ismertetőjéből. Eszerint nem IP-alapú rendszerben gondolkodik, de ennél sokkal többet egyelőre nem volt hajlandó közölni.

Az viszont biztos, hogy bár az amerikai események tükrében hirtelen jött ötletnek tűnik a MegaNet, már jó ideje érlelődik a terv Dotcom fejében. Még 2015-ben tweetelt először egy új hálózat létrehozásának lehetőségéről; az azóta eltelt időben bizonyára volt ideje finomítani eredeti elképzelésén, mely szerint a rendszer áthatolhatatlan lenne a vállalatok és kormányzati szervezetek ellenőrzési, cenzúrázási kísérleteivel szemben.

Ez a törekvés egyébként könnyen megérhető, ha ismerjük Dotcom elmúlt évtizedes történetét. A MegaUpload bezáratását követően komoly jogi vitája akadt a hatóságokkal; a jelenleg Új-Zélandban élő férfi évek óta folyamatosan harcol azért, hogy elkerülje az USA-ba történő kiadatását. Emellett idén augusztusban elutasították fellebbezését is, mellyel a MegaUpload-nyomozás kapcsán lefoglalt személyes vagyonának jelentős részét – mintegy 67 millió dollárt – akart visszaszerezni.

Netsemlegesség – mi a helyzet nálunk?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén nyáron, első ízben adta ki a hálózatsemlegességről szóló jelentését. Ez alapján a hazai szolgáltatók körülbelül négyesre vizsgáztak, köszönhetően annak a 2015-ös EU-s rendeletnek, amellyel minden tagállamban igyekeznek biztosítani, hogy ne lehessen kivételezni az internetes szolgáltatások nyújtásakor. A netsemlegességet biztosító anyag a tavalyi életbe lépését megelőzően igen szigorú szabályozási iránymutatást kapott.

A hálózatsemlegességről szóló éves jelentés a 2016. április 30. és 2017. április 30. közötti időszakra vonatkozik. A vizsgált egy év során összesen három esetben indított eljárást a felügyeleti szerv, ami nem tűnik kimagaslóan soknak.

A jelentés kiemeli: az uniós TSM-rendelet életbe lépése mérföldkőnek bizonyult, mert egyrészről összehangolt szabályozást eredményezett, másrészről kiszámítható és sok tekintetben egységes közeget teremtett mind a szolgáltatók, mind a felhasználók számára. A frissített jogi környezetben az NMHH hatékonyan tudja nyomon követni és ellenőrizni a hálózatsemlegesség előírásainak érvényesülését, és erre a felhatalmazást épp az EU-s rendelet adja azzal, hogy előírásai betartatását a nemzeti hatóságok feladatkörébe utalta - áll az NMHH témában kiadott közleményében.