Nemzetközi akció keretében érték el a hatóságok, hogy leálljon a Megaupload, az elvben jogszerű fájlmegosztásra használt szolgáltatás. A vádak szerint illegális tartalmak tárháza volt, amiről nagyon is jól tudtak az üzemeltetők.
A Megaupload az egyik legnagyobbnak számított azon szolgáltatások közül, ahová a felhasználók fájlokat tölthettek fel, majd megoszthatták ezek letöltési linkét másokkal. Ez idáig nem is jogszerűtlen, seregnyi ilyen oldal működik világszerte és itthon is, főként abból kiindulva, hogy bizonyos méret fölött már körülményes vagy épp lehetetlen e-mailes csatolmányként küldeni az ismerőseinknek szánt fájlokat. Az oldalt azonban gyorsan felfedezték maguknak olyanok is, akik teljes zenei albumokat osztottak meg így a külvilággal (főként tömörített mp3 állományok formájában), de akár több részre darabolt fizetős szoftverek és filmek is felkerültek a Megauploadra. Még ez sem jelentette volna a szolgáltatás végét, a tudatos hozzáállás mellé azonban felelőtlenség is társult a tulajdonosok részéről.
Kalózok és kalózvezérek ■ 72 oldalra való bizonyíték és indoklás került végül abba a vádiratba, amelynek alapján az Egyesült Államok, Anglia, a Fülöp-szigetek, Hollandia, Hong-Kong, Kanada és Németország összehangolt akcióval állíttatta le a Megaupload működését és citálta bíróság elé a felelősöket. Hét országban összesen hét letartóztatás és húsz házkutatás után ötvenmillió dollárnyi vagyont foglaltak le bizonyítékként: napok alatt megcsáklyázták az addig rendületlenül haladó kalózhajót.
A Megaupload alapító-vezetője, a Kim Dotcom néven elhíresült Kim Schmitz
A Megaupload működése már jó ideje szúrta az amerikai hatóságok szemét, mivel a szolgáltatás segítségével megosztott illegális tartalmak nem is igazán titokban cseréltek gazdát. A megaupload.com-ra mutató linkek leginkább tematikus blogokban fordultak elő, ahol akár naponta töltögették fel az újabb zenei albumokat, szoftvereket és filmeket. A hatóságok azonban addig nem léphettek érdemben, amíg elegendő bizonyíték nem gyűlik össze arról, hogy a tulajdonosok és üzemeltetők a jogsértő magatartás tudtával, sőt ennek kihasználásával működtetik a vállalkozást.
A Google által működtetett Blogspot szolgáltatót például már évek óta többször "megtalálták" a szerzői jogvédő szervezetek a hasonló oldalakkal együttműködő kalózblogokkal kapcsolatban, ezeket a Google folyamatosan igyekszik is irtani: a vállalkozás középpontja, a Megaupload viszont továbbra is élt és virult, a törölt blogok pedig hamarosan pár karakterrel módosított címmel újra felbukkantak.
Felemás hozzáállás ■ A Megaupload bevételét az adta, hogy bár ingyenesen is el lehetett érni és le lehetett tölteni a róla megosztott fájlokat, ám ekkor korlátozott sebességgel működött a letöltés, és egyszerre nem is lehetett több műveletet indítani: a prémium jogokért időszakos díjakat kellett fizetniük a felhasználóknak. A mostanra összegyűlő vádiratokból tisztán kiderül, hogy az oldal üzemeltetői eközben nem csak tisztában voltak a jogsértő tartalmakkal, de kifejezetten építettek is az ezeket fel- és letöltőkre.
"Fura kis üzlet vagyunk mi, modern kalózok" - írta a Megauploadot üzemeltető cég egyik munkatársa kollégájának egy 2008-ból előkerült szöveges üzenetben. "Nem vagyunk mi kalózok, csak épp kalózoknak dolgozunk" - válaszolta a másik.
Nincsenek egyedül
A Megaupload a jogsértések ezen formáját tekintve csupán a legismertebb, de korántsem egyetlen kihasználója. Világszerte több hasonló oldal működik, a Rapidshare, a Mediafire. a Zshare és a HotFile mind nagy figyelemmel kísért szájtok. Ezek az oldalak egy fokkal óvatosabban működnek, mivel a jogsértő tartalmakat időszakonként elérhetetlenné teszik, ám a folyamatos szűrésről nem gondoskodnak, ezért továbbra is megannyi blog és linkgyűjtő irányul ezen oldalakon elhelyezett illegális tartalmakra.
A vonatkozó törvények elől sokáig úgy tértek ki, hogy "kifelé", a felhasználók felé nem nyújtottak semmilyen keresőszolgáltatást, amelynek segítségével az oldalra feltöltött tartalmakat lehetett volna célzottan megtalálni. Állításuk szerint ez azért volt így, mert egy "legális" fájlmegosztó hálózaton a megosztott tartalom adatai csak azokra tartoznak, aki és akinek megosztja. Időközben azonban kiderült, belső használatra működik egy ilyen kereső, amelynek segítségével az üzemeltetők tökéletesen tisztában voltak a szolgáltatáson elérhető illegális anyagokkal, valamint az azokra mutató külső hivatkozásokkal is.
Magyar lemez egy ma is működő nemzetközi blogon - ez a hivatkozás épp a Rapidshare szolgáltatásra mutat, ahol folyamatosan elérhető és letölthető a zenekar lemeze
A Megaupload pont pár hónapja igyekezett egy legálisnak tűnő kampánnyal elcsitítani a kitörni készülő botrányt (reklámvideóikban neves amerikai rapperek beszéltek arról, hogy nekik mennyit segít a szolgáltatás a legális fájlküldésben), a mostani, állami szintű összefogással megvalósuló akció végül sikerrel járt. Letartóztatták többek között az alapítót, az Új-Zélandon
Tim Dotcom álnével élő
Tim Schmitzet és hat további üzlettársát szerte a világban. A letartóztatások mellett a pénzen kívül több mint hatvan szervert, hatalmas televíziókat, Maseratikat és egyéb luxus sportkocsikat foglaltak le a résztvevő országok hatóságai, amelyek hamarosan közösen döntik el, melyik ország jogrendje szerint folytassák le a hivatalos bírósági eljárást (hiszen a vállalat bejegyzett címe, a különböző nemzetiségű tulajdonosok és működtetők állampolgársága illetve a károsultként fellépő médiavállalatok bejegyzett címe szerint erre több forgatókönyv is lehetséges).
Szimpátiatüntetések ■ A letartóztatások hírére azonnal ellentámadásba lendültek azok, akik szerint a Megaupload csupán egyfajta Robin Hoodként osztogatta (majdnem) ingyen az "embereket alanyi jogon megillető" zenéket, filmeket és szoftvereket. Az Anonymous hackercsoport irányításával hackerek már a hírek nyilvánosságra kerülése után negyed órával ideiglenesen elérhetetlenné tette az amerikai igazságügyi minisztérium, a Universal Music, a Warner Music és a BMI weboldalait, valamint az amerikai mozgókép-alapítványok (RIAA és MPAA) oldalait, de még a Fehér Ház webszerverét is megpróbálták megtámadni.
Eközben azonban tovább folyik az egyeztetés: ha például az üzemeltető cég bejegyzését alapul véve Hongkongban lesz a tárgyalás, a felelősök akár 20 évnyi börtönbüntetésre is számíthatnak szerzői jogokkal való sorozatos, üzleti célú visszaéléséért és pénzmosásért.