Hosszú évekig tartó huzakodás után tegnap szoros szavazással, de eldőlt, hogy az Egyesült Államok internetszolgáltatói nem tehetnek különbséget a felhasználókhoz eljutó adatforgalomban annak tartalma, típusa szerint. A támogatók az internet szabadságát és a fogyasztók győzelmét ünneplik, az ellenzők szerint viszont ezzel oda a fejlődés lehetősége, ami végső soron mindenkinek rossz lesz.
Tilos a megkülönböztetés
A csütörtöki döntést az USA Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) hozta, amely a telekommunikációs szolgáltatásokat az olyan, szigorúan elenőrzött közszolgáltatások közé sorolta, mint amilyen a hagyományos telefonszolgáltatás is a múlt század 30-as évei óta. A változtatás révén a kommunikációs hatóság felléphet a fogyasztók és a versenytársak érdekeinek nevében a szélessávú és a tartalomszolgáltatók között megkötendő megállapodások ügyében.
A leglényegesebb elem, hogy az új szabályok egyértelműen megtiltják a szélessávú szolgáltatóknak, hogy leállítsák vagy lassítsák a forgalmat, vagy hogy fizetség fejében egyes szolgáltatókat olyan előnyben részesítsenek, amelynek eredményeképpen azok szolgáltatásai másokénál gyorsabban juttathatnák el a fogyasztóhoz.
Tehát nem lehet például speciális Facebook-csomagot kínálni, ahol a közösségi hálózat tartalmaihoz garantáltan gyorsan juthatnának hozzá az ügyfelek, miközben mondjuk minden más elérés esetében egy lényegesen lassabb letöltési sebességet ígérne a cég. Szintén ugyanezen döntés miatt nem teheti meg azt sem a szolgáltató, hogy az internetes telefonálást lehetővé tevő alkalmazásokat (például Viber) egyszerűen blokkolja – így igyekezvén megvédeni saját telefonos üzletágát.
Obama és a fogyasztók nyertek
A mostani döntés egyértelműen Barack Obama elnök győzelmeként értékelhető, aki hasonló elvek mentén képzelte el az internetes szolgáltatókra vonatkozó új szabályozást. Az FCC – az Obama-kormányzat támogatásával – még 2010-ben készített egy szabályozást, amellyel kötelezte az internetes szolgáltatókat, hogy minden webforgalmat azonos módon kell kezeljenek, a fogyasztóknak pedig azonos hozzáférést kell biztosítsanak. Ugyanakkor ezt a keretet nem találta megfelelőnek az amerikai bíróság, és született is egy évvel ezelőtt egy a Verizonnak, az ország egyik legnagyobb szolgáltatójának kedvező ítélet. A 2010-es szabályozással szemben a bírák legfőbb problémája az volt, hogy az internetre nem lehet a nagy tömegeket elérő és kiszolgáló múltszázadi szolgáltatásoknál (vezetékes telefon, tévé) bevett gyakorlatot alkalmazni.
Az Obama-kormányzat mellett több neves és névtelen támogatója is akad a mostani döntésnek. Például a world wide web atyjaként számon tartott Tim Barners-Lee is hitett tett az új rendszer mellett, amely szerinte az "engedélyhez nem kötött innovációt" biztosítja. Szintén kiállt a netsemlegesség újradefiniálásáért az Etsy vezetője. A művészeti alkotások kereskedelmét segítő oldal vezérigazgatója szerint a hozzájuk hasonló vállalkozások létének alapvető eleme a korlátozások nélküli internet. A támogatók mindegyike szerint ez a szabályozás szükséges ahhoz, hogy a felhasználók minden szempontból szabad és korlátozásoktól mentes formában használhassák a világhálót.
Az innováció vége
Természetesen teljesen máshogy látják a helyzetet a szolgáltatók, akiknek ezzel a döntéssel megkötik a kezét. Ők ugyan minden fórumon hangoztatják, hogy a szabad internet a szívügyük, de szerintük a szükségtelenül felhúzott szabályozói falak miatt sok tervben lévő fejlesztést már üzletileg nem lesz értelme végigvinni. A differenciált csomagok lehetősége szerintük pont hogy a fogyasztók számára lenne jó, hiszen így az igényeiknek jobban megfelelő szolgáltatásokat kaphatnának.
A szolgáltatók jelenleg leghangosabb kritikája az, hogy a mostani lépéssel az internetet gyakorlatilag visszalőtték, ha nem is a középkorba, de az 1930-as évekbe (abból az időszakból ered a hagyományos telefonszolgáltatásokra vonatkozóra szabályozás). A Verizon élt is egy olcsó, de hatásos PR-trükkel, és a döntéssel kapcsolatos reakciójukat morzejelekkel tették közzé. A jelenkor olvasóinak azonban egy külön dokumentumban normál írásjelekkel szedett szöveggel is segítenek. Igaz ugyan, hogy azt meg a múlt század elején használt írógépek stílusával szedték.
Semmi nem változik, csak az ügyvédek nyernek
Létezik egy harmadik, pragmatikus tábor is. Szerintük sem az internet új nirvánája nem jött el Amerikában a csütörtöki döntéssel, és arról sincs szó, hogy az internethálózatok fejlődése leállna a szigorú(bb) szabályozás miatt. Ők leginkább úgy látják, hogy egyetlen csoport említhető igazi nyertesként, és ezek az ügyvédek. A kommunikációs szolgáltatók ugyanis garantáltan megtámadják majd a különböző bíróságokon a mostani szabályozást, és igyekeznek fogást találni, az egyelőre nem nyilvános, de egészen pontosan 317 oldalas dokumentumon, amelyben az új játékszabályokat lefektette az FCC.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak