Az Európai Unió még 2015 őszén hozta meg az ún. TSM-rendeletet, amellyel minden tagállamban igyekeznek biztosítani, hogy ne lehessen kivételezni az internetes szolgáltatások nyújtásakor. A netsemlegességet biztosító anyag a tavalyi életbe lépését megelőzően igen szigorú szabályozási iránymutatást kapott.

A netsemlegességi szabályok elsődleges célja, hogy az internetszolgáltatók ne tehessenek különbséget a különféle szolgáltatások között, ne blokkolhassanak vagy lassíthassanak bizonyos tartalmakat, alkalmazásokat attól függően, hogy ki a feladó és a fogadó fél. Egy mobiltársaság, amely internet-hozzáférést is biztosít, például elvben nem blokkolhatja az olyan internetes telefonálást lehetővé tévő alkalmazásokat, mint a Skype vagy a Viber, illetve azt sem szabhatja meg, hogy melyik internetes zeneszolgáltatás használatát támogatja.

A magyarországi szereplőket az NMHH-nak kell felügyelnie, és ennek keretében évente részletes jelentést kell készíteni. Ezt tette meg most első ízben a hatóság.

Egész semlegesek vagyunk

A hálózatsemlegességről szóló éves jelentés a 2016. április 30. és 2017. április 30. közötti időszakra vonatkozik. A vizsgált egy év során összesen három esetben indított eljárást a felügyeleti szerv, ami nem tűnik kimagaslóan soknak.  A jelentés kiemeli: az uniós TSM-rendelet életbe lépése mérföldkőnek bizonyult, mert egyrészről összehangolt szabályozást eredményezett, másrészről kiszámítható és sok tekintetben egységes közeget teremtett mind a szolgáltatók, mind a felhasználók számára. A frissített jogi környezetben az NMHH hatékonyan tudja nyomon követni és ellenőrizni a hálózatsemlegesség előírásainak érvényesülését, és erre a felhatalmazást épp az EU-s rendelet adja azzal, hogy előírásai betartatását a nemzeti hatóságok feladatkörébe utalta - áll az NMHH témában kiadott közleményében.

A jelentés elkészítéséhez az NMHH elemezte azokat a hosszú távú, hardveres mérési eredményeket, amelyeket a hatóság szelessav.net oldalán regisztrált előfizetőknél végzett az internetes szolgáltatások minőségi jellemzőire vonatkozóan 250 mérési pontban. Itt még további vizsgálatok várhatók, de az látszik, hogy a szolgáltatók törekednek figyelembe venni a hálózatsemlegesség elvét.

Néhány problémás téma

Célzott vizsgálatai során az NMHH a korlátlan online videostreamingre, a legnépszerűbb közösségi oldalak és üzenetküldő alkalmazások korlátlan elérésére, valamint a korlátlan zenei streamingcsomagokra vonatkozó ajánlatoknál talált jogsértéseket. A hazai hatóság eddig három eljárásban (videostreaming, illetve chat- és zenestreaming) állapította meg, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlatok sértik a hálózatsemlegességre vonatkozó szabályokat, mert azok megkülönböztetésen alapuló forgalomszabályozási intézkedések. Az NMHH ezért megtiltotta a jogszerűtlen magatartást és kötelezte a szolgáltatókat az egyes internetes forgalmak közötti jogszerűtlen különbségtétel megszüntetésére. A döntések miatt az érintett szolgáltatók jogorvoslatot kértek, amelyek még nem zárultak le.

A magyar hatóság a végfelhasználói jogok korlátozását nem tapasztalta, így nem tárt fel jogsértést az előfizetők saját berendezéseinek használati feltételeivel összefüggésben. A vizsgált időszakban már nem alkalmazták az ún. tethering (ez teszi lehetővé, hogy a telefonon, tableten keresztül létesített internetkapcsolatot más eszközzel, például laptoppal is megosszák) tiltását, és a hatósághoz a hálózatsemlegességgel kapcsolatban panasz sem érkezett. A hatóság szolgáltatói kérdőívekkel is vizsgálta az internetszolgáltatók gyakorlatát, különös tekintettel a sávszélességre, az esetleges korlátozásokra, blokkolásokra, adatforgalmi prioritásokra.