Mégsem váltja fel egyetlen állampolgári kártya a személyi okmányainkat: a tervek szerint egy olyan kártyamenedzsment központot hoznak létre, amelynek feladata az egységes nyilvántartás biztosítása és a kártyakibocsátások koordinációja lesz - derült ki az Információs Társadalom Parlamentje elnevezésű rendezvény második napján.
Az Információs Társadalom Parlamentje elnevezésű kétnapos, a soros EU-elnökségünkhöz kapcsolódó rendezvény második napját Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke nyitotta meg, előadásában ismertetve a legfontosabb intézkedések mellett a hatóság szemléletmódját is. Ez utóbbit talán úgy lehetne összefoglalni: arra törekszenek, hogy az állampolgárok korrekt szolgáltatási szerződések, mérsékeltebb árak mellett magasabb szintű szolgáltatásokat kapjanak a szállítóktól. Jelentős előrelépésként említette a mobilszolgáltatókat kiemelten érintő új díjrendeletet, mely szerint áttérnek a sávos díjszabásra, technológiailag semleges, a több bázisállomás-építést és jobb minőségű szolgáltatást eredményez majd.

Jelenleg előkészítés alatt van a társszabályozás bevezetése: ennek lényege, hogy az önkéntesen társuló tagvállalatok – az érdekeltségi körükbe eső piaci érdekek védelmében - egy közös magatartáskódexet készítenek, és ennek betartását maguk ellenőrzik. Az ellenőrzés mellett vállalják a hozzájuk tartozó egyedi ügyek „házon belüli” teljes körű rendezését, ezzel mentesítik az amúgy is túlterhelt szakhatóságokat és bíróságokat. Vállalják a hatósági eljárást megelőző érdekegyeztető viták koordinációját illetve lefolytatását (mediációs folyamat). Ezek az önkéntes társulások közigazgatási szerződést kötnek az NMHH-val, hiszen egy jól körülhatárolt közfeladat végzését vállalják át tőle.

Szalai Annamária a Parlament felsőházi termében

Fontos előrelépés lehet a közeljövőben a jogsértő tartalmak bejelentését támogató központi hotline szolgálat elindítása. Ezt a feladatot eddig jórészt a civil szektor végezte, de ennek oly mértékben megerősödött a szerepe, hogy EU normák szerint erre kormányzati megoldást fognak biztosítani.

Az előadás végén itt is elhangzott a nagy igazság (amit a szerdai előadók más-más módon, de mindannyian megfogalmaztak): az állampolgárok, a vállalkozások és a hivatal közös célja, hogy az informatika legyen a társadalomért és ne fordítva!

Az ember mint természeti erőforrás A nap második előadójaként Ilosvai Péter, az IT-Services Kft. ügyvezetője beszélt az infokommunikációs szektor jelentőségének emelkedéséről, alátámasztva ezt az állítást néhány számadattal: az elmúlt 8 évben a gazdasági növekedés 25 százalékát adja, 100 ezer munkavállalót foglalkoztat és 14 ezer vállalkozás mozog ebben a szegmensben. Ezt követően az előadó a szektorban is markánsan megjelenő versenyképességi probléma lehetséges megoldási irányairól beszélt. Ezek közül ő az emberi erőforrás jelentőségét emelte ki, mint az egyetlen Magyarországon nagy mennyiségben rendelkezésre álló "természeti" erőforrást.

Részletesen beszélt arról, hogy sajnálatos módon a német export jelentősége mellett aránytalanul kicsi a német nyelvtudású munkavállalók száma, és – bár időben javuló tendenciát mutat – a szomszéd államokhoz képest alacsony az angolul beszélők aránya is (nálunk nem éri el a 80 százalékot, körülöttünk pedig 95 százalék felett van). A kitöréshez szükséges feltételként határozta meg a többnyelvűséget a következő generációk számára, ezzel kapcsolatban javasolta a nyelvtanulás előrehozását a középiskolai szintre, és a két nyelv tudásának beemelését az emelt szintű érettségi feltételei közé.

Kormányzati felhő Az EMC Magyarország nevében megszólaló Slamovits Tibor, a kormányzati üzletág igazgatója a korábbi kormányzati megszólalásokban elhangzott célok (költségcsökkentés, javuló és bővülő szolgáltatások, növekvő biztonság, nagy adatbázisok) közötti ellentmondások feloldására tett javaslatot a "kormányzati felhő"  megoldási mód előnyeinek bemutatásával.

Kiemelve a Kopint-Datorg és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) speciális helyzetét és szerepét, egy transzformációs nagy projekt vízióját mutatta meg, ami 4-6 év alatt átrendezhetné a jelenlegi közigazgatási rendszereket mind az adattárolás, az alkalmazások területén mind pedig az új, rohamosan terjedő végfelhasználói platformok befogadása terén.

A legfontosabb kérdésnek az átalakításba bevont szolgáltatások kiválasztását jelölte meg, illetve megemlítette, hogy a nemzetközi tapasztatok szerint érdemes a kisebb jelentőségű rendszerekkel elindulni az átalakítás során.

Milyen a jól működő állam? A plenáris előadásokat követően megkezdődtek a szekcióbeszélgetések: mi értelemszerűen azt a szekciót választottuk, ahol a „jól működő állam” kialakítási lehetőségeinek és feltételrendszerének megbeszélése volt a téma.

A nyitó előadásban először Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára fejtette ki röviden álláspontját az új stratégiával kapcsolatban. Az új alapelvként is felfogható „Mit parancsolsz, kedves gazdám?” jelmondat mellé megadta annak szakmai értelmezését, miszerint a korábbi projektindítási módszerrel szemben most új megközelítést alkalmaznak, melyben a prioritási sorrend megváltozik:

Felhasználói igények felmérése →  Szabályozás → Fejlesztés, üzemeltetés

Az új megközelítéshez új fejlesztési alapelvek is társulnak, ezek között hármat emelünk ki. Az egyik az időtényező a döntésekben, a fejlesztés során és a felhasználói funkciók működése során. A másik alapvetően új szemléletet tükröző alapelv az óriási, több éven keresztül fejlesztett integrált rendszerek támogatása helyett a "distinkció" fogalommal meghatározott lehatárolt funkcionális egységekben való gondolkodás.

A harmadik a szubszidiaritás, melynek jelen esetben nemcsak az általános "mindent a maga helyén" értelmét kell tudatosítanunk, hanem ennek egyfajta kiterjesztését is a "besegítés lefelé és felfelé" elvet. Tehát az alulról érkező jó ötletek befogadására legyen kész a felsővezetés, és szükséges esetben a felső szint (kormányzat) támogassa az alsó szinteket, ha rászorulnak. Ez a gondolkodás már egy kicsit a Toyota módszer felé történő elmozdulást jelenti, ami mindenképpen üdvözölhető változás.

Az előadás végén azt is megtudtuk, hogy a korábbi stratégiák felhasználásával, az említett alapelvekre építve június végéig elkészül az e-közigazgatás fejlesztésére vonatkozó tömör, körülbelül  20 oldalas koncepció. A lényeg, amit Fekete Gábor búcsúzáskor mondott törekvéseink eredményére vonatkozóan: „Ne jó álom, hanem jó állam legyen!”

Egységes kártyarendszer Ezt követően Vetési Iván, a KEKKH elnöke ismertette a NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) projekt állását és a már elfogadott koncepció lényeges elemeit. Ezek szerint az egy kártya elvét elvetették, és olyan kártyamenedzsment központot hoznak létre, melynek fő feladata az egységes nyilvántartás biztosítása és a kártya-kibocsátások koordinációja lesz. Lesznek akkreditált kártyakibocsátók, tehát ez a funkció nem lesz központosítva.

A kártyarendszerhez az állami kibocsátások esetén kötelező a csatlakozás, a civil illetve vállalkozói kezdeményezések esetén a csatlakozás önkéntes. A jogszabályi hátteret némileg módosítani kell, de minden esetben az alapvető személyes adatvédelmi jogok teljes körű biztosítása mellett. A kapcsolódó szakrendszerek saját adatbázissal rendelkezhetnek, és saját jogosultságkezeléssel biztosíthatják az adott környezetben szükséges hozzáférési lehetőségeket.

Lezajlott az Információs Társadalom Parlamentjének első napja
A Parlament ad otthont a infokommunikációs párbeszédnek

A szekcióülés is azt bizonyította, hogy egy nagy út elején járunk, és két lényeges gondolatot mindig a fejekben kell tartani. Az első, hogy ne álljunk meg a stratégiagyártás szintjén, hanem végre egyszer menjünk már végig az úton (valószínűleg hosszú és rögös út várható). Erre most először van lehetőségünk (időnk), hiszen a stratégia a ciklus elején már elkészült. A másik fontos gondolat, hogy ezen az úton - mindig a közérdek szem előtt tartásával - kéz a kézben együtt kell menetelni a kormányzat, a civil szféra és a vállalkozások szakértőinek.

Bitport Bojta János
Bitport Bojta János
Bojta János közigazgatási informatikai szakértő, a TCOrgan Kft. ügyvezetője. Az IVSZ Tanácsadó Munkacsoportjának és a BKIK Tanácsadó Osztályának elnökségi tagja.

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.
 
Hirdetés

A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött

A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.

A probléma szorosan összefügg a felhő miatt egyre népszerűbb mikroszerviz architektúrák és webalkalmazások, pontosabban a használatukhoz szükséges API-k terjedésével.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.