Az amerikai kiberkémek célja a kínai űrtitkok megszerzése volt, állítja Peking.

Kína ritkán mond konkrétumokat a rendszereit érő kibertámadásokról. Szeret általánosságok szintjén maradni, ha az USA-ból vagy más nyugati országokból érkező (irányított) hekkerakciókról ad hírt. Így nagyobb a kommunikációs szabadsága, és tippeket sem ad újabb támadásokhoz (például kevésbé derül ki, hogy melyik akció okozott valóban nagy fájdalmat). Éppen ezért okozott meglepetést a Bloomberg mai híre: Peking azzal vádolja az NSA-t, hogy feltörte azt a műszaki egyetemet, amely többek között a központi kínai kormány által finanszírozott repülés- és űrkutatási programokat viszi. Érdekesség, hogy a Hszianban működő Northwestern Polytechnical University weboldala a világ bizonyos szegleteiből el sem érhető el, legalábbis jelenleg (lásd a lenti képet).

Az incidenst a kínai kibervédelmet koordináló vészhelyzeti reagáló központ jelentette be. A központ és Kína egyik legjelentősebb (és állami) kiberbiztonsági vállalata, a 360 Security egyesített csapatával elemezte az egyetem informatikai rendszereit, miután a felsőoktatási intézmény júniusban egy tengerentúlról érkező kibertámadást jelentett.

Az elemzés alapján született az a verdikt, hogy a támadás mögött a National Security Agency áll.

Fordulat a szájkaratéban

Mint arra a Bloomberg felhívja a figyelmet, nem is feltétlenül az adott eset az izgalmas, hiszen köztudott, hogy mindkét állam intenzív kémtevékenységet folytat ellenfele területén, a fizikai és a kibertérben egyaránt. Sokkal érdekesebb maga a tendencia: a vádak egyre konkrétabbak.

Kína a múltban jellemzően általánosságban beszélt, jó és rossz harcára egyszerűsítve a két nagyhatalom kibertérbeli küzdelmét: az Egyesült Államok a "hekkerek sötét birodalma", Kína pedig az áldozat. A narratívához hosszú időre adott muníciót, amikor közel egy évtizede Edward Snowden kitálalt az NSA kétes ügyeiről.

Az utóbbi időben azonban módosult Peking stratégiája: egyrészt nem általában beszél az USA-ról mint hekkerparadicsomról, hanem közvetlenül a washingtoni kormányzatot vádolja a kibertámadásokkal, és ami még érdekesebb, konkrétan megnevezi az USA által támadott célpontokat. Ezekben a sztorikban az NSA neve bukkan fel leggyakrabban, ami nem véletlen, hiszen épp a kiberkémkedés a feladata (természetesen szigorúan nemzetbiztonsági céllal).
 

Az egyetem honlapjának helyén ez a szöveg fogadja a messziről érkezőt, és ha kattint, akkor a kormányzati felhővédelmi platform oldalára jut


A pekingi kormányzat nem csak kifele nyitott a kommunikációjában, hanem befelé is erősíti a "Kína áldozat" narratívát. A legjelentősebb központilag irányított médiumok (állami tévétől az online és nyomtatott sajtótermékekig) nagy terjedelemben számoltak be a hsziani egyetem elleni állítólagos hekkertámadásról. De bőségesen lehetett olvasni a Twitteren (főleg a párt által felügyelt Global Times csatornáján) és a Weibón is könnyedén tájékozódhatott a közönség az amerikaiak akciójáról. A Weibón jelenleg ez az egyik legtrendibb téma, 210 millió felhasználóhoz jutott el az amerikai támadás híre.

Az eset súlyosságát persze érdemes összevetni a hsziani rendőrség egy júniusi közleményével: egyetemi mailcímekre adathalász levelek érkeztek, melyeket a hatóságok "komoly biztonsági fenyegetésként" értelmeztek. Ez eszkalálódott a széleskörű kommunikációs kampánnyá.

Mindezzel együtt nagyon is valószínűsíthető, hogy az amerikai aktivítás nőtt. Christopher Wray FBI-igazgató júliusban hangsúlyosan figyelmeztette a nyugati vállalatokat, hogy Kína célja a szellemi tulajdonuk "kifosztása", és azon keresztül az irányítás megszerzése a kulcsfontosságú iparágakban.

A Bloomberg szembesítette a kínai vádakkal az USA pekingi nagykövetségét és az NSA-t is, de választ egyik helyről sem kapott.

Biztonság

Vért, verítéket és könnyeket ígér az év

A Gartner szerint a tavalyi súlyos mínuszok után túl sok jó idén sem vár a személyi infokommunikációs piac legfontosabb termékeire.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.

a melléklet támogatója a Yettel

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.