Egyetemi kutatók szerint az arcfelismerő rendszerek terjedése olyan kockázatokat hordoz, amelyek messze túlmutatnak az egyes személyek azonosításán.

A Stanford Egyetem pszichológusa, Michal Kosinski szerint az általa fejlesztett MI az arc szkennelésével képes nagy pontossággal meghatározni az egyes személyek intelligenciáját, szexuális preferenciáit, vagy akár politikai beállítottságát. A Business Insider riportjában a tudós figyelmeztetésnek nevezi saját munkáját a közösség és a döntéshozók számra a hasonló kutatások lehetséges veszélyeivel kapcsolatban – más kérdés persze, hogy az ilyen figyelmeztetés Pandóra szelencéjeként is értelmezhető, amennyiben részletes útmutatóként szolgálhat a rosszhiszemű törekvésekhez, és közelebb visz a Különvélemény sci-fi helyzetéhez is.

A cikk szerint maga Kosinski is tisztában van azokkal a rossz ízű párhuzamokkal, amelyek kutatásait hasonlatossá teszik a 19. századi frenológiához, vagy akár a faji megkülönböztetés igazolására használt eugenikai elméletekhez. Ami szerinte megkülönbözteti mindezektől a képi adatokat feldolgozó mesterséges intelligencia és a pszichometria együttes alkalmazását, az a módszerek hatékonysága: egy korábban publikált közös tanulmányában például olyan arcfelismerő modellről számolt be, ami 72 százalékos pontossággal képes megjósolni valakinek a politikai meggyőződését az arcáról készült fénykép alapján, szemben az emberi megfigyelők 55 százalékos, vagyis a pénzfeldobásnál alig jobb rátájával.

Egy másik publikációjában olyan modellt ismertetett kollégáival, ami ugyanilyen módon 91 százalékos pontossággal jelzi a szexuális irányultságot (erre az emberek a cikk szerint 61 százalékos hatékonysággal képesek), és amit sokan ugyanúgy veszélyesnek és hibásnak tartottak, mert felhasználható a megkülönböztetésre. Az ilyen kutatásokba ugyanis nem nehéz belelátni a disztópikus felhasználási eseteket, és már a közzétételük is inspirációt adhat a diszkriminációt támogató megoldások létrehozásához. Nem beszélve arról, hogy a modellek sohasem lesznek 100 százalékosan pontosak, vagyis bárkit megcélozhatnak tévesen.

Ez sem hangzik nagyon jól

Kosinski a BI riportjában is felhívja rá a figyelmet, hogy munkájuknak egyáltalán nem célja a privát szférát szétromboló eszközök fejlesztése, hanem azt próbálják bemutatni, hogy az egyre szélesebb körben használt arcfelismerő technológiák milyen veszélyeket rejtenek. Az elért eredményekkel ezért a közvéleményt és a döntéshozókat ösztönzné a kockázatokat csökkentő technológiák és irányelvek megalkotására – bár ilyen értelemben a cikkben is "a mesterséges intelligencia Oppenheimerei" közé sorolják, akik úgy figyelmeztetnek az MI pusztító potenciáljára, hogy ők maguk segítik annak bekövetkeztét.

Ahogy a kommentárok kiemelik, már ma is rengeteg valós példánk van rá, amikor az arcfelismerő rendszerek éppenséggel rontják az emberek életkörülményeit és jogi biztonságát, a rendszerszintű megkülönböztetés pedig új értelmet nyer, ha a statisztikai alapon működő mesterséges intelligenciát az elfogultságaink alapján programozzuk. Kosinski negatív forgatókönyve szerint egyébként megszülethet majd az az MI-rendszer, amelyik alaposan áttanulmányozta és elsajátította az emberekre jellemző előítéleteket, és szinte belelát majd az elménkbe. Ennek megfelelően pedig mesteri manipulátor lesz: erőszakra sem lesz szüksége semmihez, mint a fikciós Skynetnek, mert mindenki imádni fogja.

Részletek a Business Insider összeállításában »

Közösség & HR

Az amerikai és a brit titkosszolgálatok sem félnek az MI-t használni

A CIA és az MI6 vezetője közös cikket publikált a Financial Timesban, illetve interjút is adtak a lapnak, amelyben számos technológiával kapcsolatos kérdést érintettek.
 
A teljes életciklust lefedő rendszerek képesek megszüntetni azt a káoszt, ami a szervezetek zöménél még mindig akadályozza az információáramlást.

a melléklet támogatója a GLOBAL-UNION Kft., a Kyocera márka kizárólagos magyar disztribútora

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.