Hazájában sincs jó híre a NSA-nak, az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalnak. Rossz a sajtója – nem kis részben a Snowden-ügy miatt –, ami rontotta az általános megítélését, és nem túl rózsás a kapcsolata a Szilícium-völggyel sem, tekintve, hogy az IKT iparág meghatározó cégei féltik, és valószínűleg joggal, világpiaci pozícióikat.
Persze mindkét félnek vannak jó érvei. Az NSA újra és újra a terrorizmusveszélyre hivatkozhat, a cégek meg a szabadságjogokra. Ez utóbbiba jól bele mlehet csomagolni az üzleti érdekeket is.
A kínos kérdések
Amikor tavaly tavasszal kinevezték az NSA élére Michael S. Rogers admirálist, aki korábban a haditengerészetnél a kibervédelmi részleget vezette, egyben azt is feladatául kapta, hogy javítsa a hivatal megítélését. De nem csak a közvéleményt kellett meggyőznie, hanem a Szilícium-völgy cégeit is, hogy összhangba lehet hozni a biztonságot a magánszféra védelmével és az üzleti érdekekkel. A hogyanról azonban keveset beszélt, mert valószínűleg még nem születette meg a generális megoldás.
Rogers a napokban részt vett Washingtonban a New America Foundation által szervezett kiberbiztonsági konferencián, ahol kérdésekre is válaszolt. Az egyik legkínosabb párbeszéd a Yahoo biztonsági főnöke, Alex Stamos kérdése nyomán alakult ki.
Stamos először azt kérdezte, hogy egyetért-e Rogers azokkal a véleményekkel, melyek szerint a Yahoonak és a hozzá hasonló cégeknek backdoort kellene biztosítaniuk a NSA és más hasonló szervezetek számára a titkosítási megoldásaikban.
Stamos érvelése ugyanis az, hogy az ilyen megoldások nem csak a a nyomozó hatóságok számára adják meg a hozzáférést. Olyan ez, mintha lyukat fúrnánk egy autó szélvédőjén – érvelt Stamos. Ezt a kérdést Rogers még el tudta ütni azzal, hogy az NSA-nál kiváló szakértők dolgoznak, utalva arra, hogy nincs szükségük ilyen segítségre.
Stamos azonban továbbvitte a gondolatmenetét. Ha kell backdoort építeni a titkosításba az amerikai kormány kérésére, akkor ugyanezt meg kell tenniük a globális piacon jelen lévő cégeknek más kormány kérésére is. Stamos itt – nyilván célzatosan – Kínát, Oroszországot is említette példaként.
Rogersnek erre már nem volt valódi válasza. Többször megismételte, hogy olyan jogi keretet kell teremteni, amely egyfelől lehetővé teszi az NSA-nak vagy FBI-nak, hogy ellenőrizett formában hozzáférjen titkosított információkhoz, de olyan formában, hogy az ne veszélyeztesse a vállalatok biztonsági előírásait.
Ugyanakkor Rogers azt is hangsúlyozta: elismeri, hogy a problémakörnek nemzetközi vonatkozásai is vannak. De mint mondta, fontosak ezek a viták, mert elvezetnek egy olyan megoldáshoz, ami minden érintett számára megfelelő lesz.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak