Kína kitűzte az új célját: másfél évtizeden belül a mesterségesintelligencia-ipar vezetője lesz. A döntésben a gónak is volt szerepe.
Hirdetés
 

Folyamatosan bővül a Made in China 2025, a 2015-ben kidolgozott gazdaságfejlesztési program, amely célul tűzte ki az alacsony és a magas hozzáadott értékű (LVP-HVP) gyártóipari tevékenység arányának fokozatos átfordítását. Ennek első lépéseként a technológiai ipar kapott prioritást. A chipgyártással kezdték. Több sikertelen felvásárlási kísérlet után – a legnagyobb publicitást a Micron megszerzésére tett kísérlet kapta – beindult a "B" terv: az állami tulajdonú Tsinghua Unigroup bejelentette, hogy 47 milliárd dollárból 2020-ra a világ harmadik legnagyobb chipgyártója lesz.

A go miatt került terítékre az AI

A múlt héten a Kínai Népköztársaság Államtanácsa közzétett egy tervet (kínai nyelven itt érhető el, de segít a Google Translate) arra, hogy Kínának 2030-ra a mesterséges intelligencia terén a világ vezetőjévé kell válnia. Addigra egy 150 milliárd dollár értékű AI-piacot akarnak kiépíteni. Ehhez dollármilliárdokat öntenek az akadémiai kutatásokba, kísérleti, maximum hosszú távon eredménnyel kecsegtető projektekbe és AI-startupokba.

A döntés jól illeszkedik abba a kínai törekvésbe, hogy minél gyorsabban ledolgozza technológiai hátrányát Nyugat-Európával és az USA-val szemben. Ugyanakkor egyes források szerint annak, hogy a chipgyártás után most az AI (Artificial Intelligence ) került terítékre, egy meglepő ok is meghúzódik: a Google AlphaGo-jának sikere.

A kínai kormányt már az is rosszul érintette, hogy a Google DeepMinde csoportja által fejlesztett AI-rendszer legyőzött egy 9 danos, tehát a világ legjobbjai között számon tartott korai gojátékost. Az igazi sokkot azonban az okozta, hogy idén májusban az AlphaGo Kínában, azaz hazai pályán győzte le a világ legjobbjának tartott, egyébként szintén 9 danos Ko Csie-t. A The New York Times információi szerint a két esemény nagy hatást gyakorolt a kínai politikusokra, és megnyitotta az állami forrásokat a fejlesztésekhez.

Már most sem állnak rosszul

Sok amerikai szakértő szerint Kína már most is ott liheg az USA nyomában az AI-kutatásban, sőt a felhasználásában is. A nagyobb publicitást kapott fejlesztések, például az Ant Financial (korábban Alipay) mesterséges intelligenciára épülő automatikus kárrendezési rendszere, melynél csak fényképeket kell feltölteni ehhez, vagy az Alibaba intelligens digitális asszisztense csak a jéghegy csúcsa.

Az AI-kutatásban élen járó országokban közzétett mély tanulási tanulmányok száma 2012-től

Forrás: MIT Technology Review

A most meghirdetett állami program felgyorsíthatja a folyamatot, és hosszú távon megalapozhatja Kína világgazdasági dominanciáját. A kutatások szinte minden kulcsterületet érintenek: mezőgazdaságot, gyártást, logisztikát, pénzügyi-biztosítási szektort, de az állami szféra sem marad ki. Emellett tervezik például, hogy mesterséges intelligenciával látják el a nagy hatótávolságú rakétarendszereiket, és azt is vizsgálják, hogy miként lehetne alkalmazni az AI-t bűnmegelőzésre.

Ezzel szemben Donald Trump kormánya villámgyorsan lefaragta a tudományos kutatásokra fordítható támogatásokat, és csökkentette azoknak az állami szerveknek a költségvetését is, melyek az AI-kutatásokat finanszírozták.

Cloud & big data

Vodafone-t cserélt Yettelre a magyar állam

A 4iG viszont az Antenna Hungárián keresztül immár a Vodafone 70,5 százalékát birtokolja.
 
Hirdetés

Ez gyorsan ment, az Invitech bevezeti a SOAR-t

Az Invitech biztonsági műveleti központjában olyan automatizált megoldást vezetnek be, amellyel akár egy eddig félnapos elemzőmunka is csak negyedórát vehet majd igénybe. Ez a SOAR.

Felderítés nélkül csatába menni – nagyjából ehhez hasonlítható az automatizált rendszereket nélkülöző kibervédelem. A mesterséges intelligencia mindkét oldalon beszállt a küzdelembe.

a melléklet támogatója az Invitech

CIO KUTATÁS

A HAZAI NAGYVÁLLALATOK FELHŐHASZNÁLATÁRÓL

Az Ön véleményére is számítunk Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével és az IPR-Insights szakértőivel közösen összeállított kutatásunkban.
Segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.