A túlhasználat csökkentésével enyhül a depresszió és a magányosság érzése is, bár önbizalmat így sem szerez, akinek arra lenne szüksége – derül ki egy friss kutatásból.

Az utóbbi időben egyre többen foglalkoznak a digitális gazdaság, azon belül pedig a közösségi média társadalmi hatásaival. Az adatkezelési botrányokkal összefüggésben terítékre kerültek azok az addiktív és kártékony felhasználási modellek is, amelyeken keresztül a szolgáltatók egy zéró összegű játszmát folytatnak a felhasználók feltétel nélküli figyelméért. Egy nemrég készült felmérés most azt igazolja, hogy valóban lehet némi a közösségi média túlhasználata és a depresszió vagy a magányosság érzése között, bár a téma annyira összetett, hogy szerzők maguk is további vizsgálatokat tartanak szükségesnek.

A Pennsylvania Egyetemen készült kutatás eredményeit a Journal of Social and Clinical Psychology friss kiadásában tették közzé. A cikk egy kézenfekvőnek látszó kísérletből von le különféle következtetéseket: felmérték a közösségimédia-használók egy csoportjának bizonyos mentális jellemzőit, majd három hét múlva úgy vizsgálták meg ismét ugyanezeket az attribútumokat, hogy a csoport egyik része nem változtatott médiafogyasztási szokásain, míg a többiek lényegesen csökkentették a közösségi hálózatokon töltött idejüket.

Napi harminc percben is megoldották valahogy

Mindez számszerűen azt jelenteette, hogy összesen 143 olyan egyetemi hallgatót választottak ki a kísérlethez, aki egyfelől Facebook-, Instagram- és Snapchat-fiókkal is rendelkezett, másfelől iPhone-t használt – ez utóbbi azért volt fontos, mert az Apple okostelefonjának tevékenységkövetője automatikusan méri, hogy a képernyőn melyik alkalmazás mennyi ideig van aktív használatban. A hallgatók jóllétét előzetesen hét kategóriában értékelték ki (kérdéseket kaptak a társas támogatottság, a kimaradástól való félelem (FOMO), a magányosság érzése, az önállóság és az önelfogadás, a szorongás, a depresszió és az önbizalom kapcsán), majd következhetett maga a kísérlet.

Ennek során a társaság felének mindössze naponta és platformonként legfeljebb 10 percig volt szabad használniuk a közösségi médiás alkalmazásokat – a kutatók itt megjegyzik, hogy a teljes tiltás egyszerűen nem lett volna életszerű, de az összességében 30 perces limit is jelentős korlátozás volt a résztvevők megszokott rutinjához képest. A kísérleti időszak végén aztán ismét jöhetett a jóllét értékelése, ugyancsak az előbb felsorolt faktorok alapján.

A szorongás és a kimaradástól való félelem mindkét csoport esetében mérhetően csökkent, amit a kutatók annak tudtak be, hogy a kísérletben való részvétel önmagában is tudatosabb közösségimédia-felhasználásra ösztönözte az egyetemistákat, bármelyik körbe tartoztak. A társas támogatottság, az önbizalom és az önállóság/önelfogadás szintje nem változott érdemben. Ott van végül a magányosság érzése és a depresszív hangulat, ami a közösségi média használatának visszafogásával csökkenni kezdett – a szimptómákról és a felmérésben résztvevők saját gondolatairól a fent hivatkozott cikk részletesebben is beszámol.

Ennél sokkal részletesebb vizsgálatok is jöhetnek

Azt a kutatók is elismerik, hogy a mostani felállásban legfeljebb tájékoztató jellegű eredmények születhettek. Egyrészt a Facebook, az Instagram és a Snapchat mellett számtalan más közösségi csatorna is létezik, másrészt az iPhone-okra alapuló mérésekből nem derült ki, hogy az alanyok közül ki ült oda rendszeresen az asztali gépek elé, mikor kevesellte a 30 perces napi adagot. Ugyanígy érdekes lenne megvizsgálni, hogy milyen eredményeket hozna a közösségi média használatának más-más időtartamú korlátozása és más platformok bevonása.

Az a következtetés mindezzel együtt is levonható, hogy a napi félórás korlátozás látható javulást hozott a közösségimédia-használók jóllétében. A dokumentum azt is megállapítja, hogy eddig mindössze két hasonló kutatást publikáltak a közösségi média fogyasztása és a mentális egészség ok-okozati összefüggéseiről, amelyek azonban kizárólag a Facebook használatára fókuszáltak, vagyis a mostani felmérés a legelső volt a maga nemében. A ScienceDaily a kutatás vezetőjét idézve ironikusnak nevezi, hogy a kapcsolattartást és az élmények megosztását célzó platformok a gyakorlatban éppen a magányosság érzését fokozzák.

Ezután ad egy közhelyszerű jótanácsot is, amit azonban nem árt néha megismételni: mindenki tegye le a telefonját, és foglalkozzon többet az életét meghatározó valódi emberekkel.

Közösség & HR

Korallbébiket is terelget a gyilkos őrdrón

A Nagy-korallzátonynál járőröző RangerBot kezdetben a tengericsillagok kordában tartására figyelt. Új változata viszont gondozói szerepet is ellát.
 
A hiperkonvergens infrastruktúrák úgy biztosítják a felhő gyorsaságát és rugalmasságát, hogy a bizalmas adatokat nem kell külső szolgáltatóra bízni. A Cisco Hyperflex all-in-one megoldásába pedig már multi-cloud platformok is integrálhatók.

a melléklet támogatója a Cisco Systems

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.