A geoplitikai helyzet, Kína zéró Covid-politikája, valamint a technológiai cégekre nehezedő politikai nyomása együttesen megállította az Alibaba Group Holding növekedését. A vállalat a tegnap közzétett második negyedéves (április-június) pénzügyi jelentése szerint éves összevetésben nulla növekedést produkált. A vállalat összbevétele ugyanakkora, mint az előző év azonos időszakában: 205 555 milliárd jüan, kb. 30 milliárd dollár (múlt év azonos időszakában: 205 740 milliárd jüan).
Annak, hogy az előző két évben tapasztalható trend, tudniillik hogy az e-kereskedelmi vállalatok elképesztő pénzeket keresnek a járványon, szép lassan megfordul, korábban is voltak jelei, például az Amazon júniusban záródó negyedéve a 7 százalékos bevételnövekedés ellenére is veszteségbe fordult (PDF).
Amiért mégis hírértékű az Alibaba zéró növekedése (ha a negatív növekedés is növekedés, akkor a nulla növekedés még inkább az), hogy a vállalat történetében ez az első olyan időszak, amikor nem volt képes növelni a bevételeit. (Az más kérdés, hogy az elemzői konszenzus még gyengébb bevételi számokat várt.)
Daniel Zhang, az Alibaba elnök-vezérigazgatója, a jövővel kapcsolatban optimista, mivel a negyedév utolsó hónapjában a nagyon gyenge április-május után érzékelhetően élénkült a vállalat forgalma, írja a Nikkei, amely hozzáteszi, hogy az Alibaba leányvállalata, az Ant Group sem jeleskedik, profitja az utolsó közölt adatok szerint (január-márciusi időszak) több mint 17 százalékkal csökkent éves összevetésben, elsősorban a piacszabályozás átfogó átalakítása miatt.
Az Alibaba persze ettől még fontos kínai és globális szereplő maradt, bár a kínai kormányzat nem kímélte az elmúlt pár évben. A vállalat bevételeinek 31 százaléka származik külföldi piacokról, míg az Amazon kereskedelmi bevételeinek alig több mint negyede. (73 százaléka származik Észak-Amerikából, ami az Amazon számára lényegében hazai pályának számít.)
Lehet, hogy el kell felejteni az olcsó Alibabát?
A vállalat teljes hazai kereskedelmi bevételei 1 százalékkal csökkentek éves összevetésben. Ebben sok tényezőnek volt szerepe. 10 százalékkal estek például az online vásárlási platformok (Taobao, Tmall) ügyfélkezelési díjaiból származó bevételek, ugyanennyivel a reklámbevételek. (Emögött ott van az, hogy a Kína gazdasága a második negyedévben mindössze 0,4 százalékkal bővült, ami a kiskereskedelmi forgalomra is hatott.)
A nemzetközi kiskereskedelmi üzletága (Lazada, AliExpress, Trendyol, Daraz) 4 százalékkal zsugorodott. Ebben szerepet játszottak uniós adójogi, az euró dollárral szembeni leértékelődése, de az is, hogy az ukrajnai háború miatti komoly logisztikai zavarok alakultak ki.
A felhős üzlet, ami az Amazonhoz hasonlóan az Alibabának is fontos profitcentere, viszonylag jó tartja magát, bár a 10 százalékos éves bevételnövekedés nem kiugróan jó, de a menedzsment szerint értékelésekor figyelembe kell venni a kedvezőtlen makrogazdasági környezetet és a lanyhuló belső keresletet.
Daniel Zhang a kiutat a fejlődés útját abban látja, hogy sokkal diverzifikáltabb kínálatot kell felépíteni. Az elnök-vezérigazgató azt mondta, hogy ennek része lesz az is, hogy a jövőben a nagyobb vásárlóerővel rendelkező fogyasztói csoportok kiszolgálására fognak összpontosítani. A külső bizonytalanságokat (nemzetközi geopolitikai helyzet, Covid, Kína gazdaságpolitikája, a társadalmi trendek) az Alibaba nem tudja befolyásolni, mondta Zhang. Egyetlen dolgot tehet: saját fejlesztésére összpontosít.
Az elnök-vezérigazgató nem csak arra célozhatott, hogy a vállalat évek óta a központi kormányzat célkeresztjében van, hanem arra is, hogy például felkerült arra a 159 kínai vállalatot tartalmazó listára, melyeket megfenyegettek, hogy amennyiben nem tesznek eleget bizonyos amerikai szabályoknak, el kell hagyniuk az amerikai tőzsdéket.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak