Csalás csalás hátán – ezt teszi a generatív mesterséges intelligencia a nettel. Mint a NewsGuard nevű médiakutató cég egy közelmúltban kiadott elemzésében olvasható, éves szinten 13 milliárd dollár (kb. 4500 milliárd forint) hirdetési költés landol az ún. programmatic advertising gyengeségeit kihasználó oldalak üzemeltetőinél. Ezekre a weboldalakra MI-alapú chatbotokkal állítanak elő tartalmat kifejezetten abból a célból, hogy aztán az automatizált hirdetési rendszerek hirdetéseket helyezhessenek el rajtuk. Mivel sikeresen működnek, gyorsan gyarapodnak: a MIT Technology Review szerint felgyorsítja egy olyan internet kialakulását, amely zömében MI által generált tartalomból áll.

A kutatás szerint legalább 140 nagy márka (Fortune 500-as cégek sora) fizet – valószínűleg a tudta nélkül – az ilyen oldalakon történő megjelenésért.

Kényelmes, de nehéz kontrollálni

A hirdetők többsége valamilyen automatizált hirdetési rendszert használ, amely a megadott paraméterek alapján igyekszik optimalizálni a célcsoport elérését. Így aztán az sem szokatlan a cégeknek, hogy hirdetéseik olyan oldalakon is megjelennek, melyekről soha nem hallottak.

Ez viszont szinte tálcán kínálta a lehetőséget a csalóknak: olyan "tartalomfarmokat" kell létrehozni, melyek képesek megcsapolni az így működő hirdetési piacot (nem kis pénzről van szó, 2022-ben csak a Google közel 170 milliárd dollárt keresett a hirdetési platformjával). A tartalomfarmok feladata, hogy tartalommal töltsék meg az oldalakat. A minőség nem számít, csak egy a cél: az automatizált hirdetéskiszolgáló rendszerek számára tartalmazzon releváns információt. Régebben is voltak ilyen oldalak, melyeket fillérekért foglalkoztatott emberek töltöttek silány minőségű tartalommal. Ma azonban a generatív MI lehetővé teszi, hogy minimális emberi közreműködéssel akár oldalak sorát lehessen ellátni dömpingtartalommal.

Ezeket az oldalakat arra optimalizálják, hogy minél több hirdetési megjelenést generáljon, ezért használnak például pop-up hirdetéseket vagy automatikus videolejátszást. A NewsGuard is idézi a National Advertisers Association of National Advertisers egy közelmúltbeli felmérését, amely szerint a hirdetésmegjelenítések 21 százaléka ilyen, a programmatic advertising megcsapolására létrehozott oldalakon történt.

Ezek az oldalak az MI-nek köszönhetően elképesztő produktivitással képesek működni. A NewsGuard talált olyan site-ot, amelyre naponta 1200 (!) cikk került fel. A minőségben meglehetősen nagy a szórás, de már vannak kifinomultabban felépített, hitelesebbnek tűnő oldalak, ahol még arra is ügyeltek, hogy a szerzőknek kreáljanak (természetesen MI-vel) szakmai életrajzot és portréfotót.

A szapora fillérre építenek

A NewsGuard folyamatosan monitorozza a webet, és jelenleg átlag 25 csaló oldalt azonosít hetente. A többség angol nyelvű, de tucanyi egyéb nyelven is készítenek már hasonlókat. A kutatócég április óta figyeli a jelenséget egy speciális mesterségesintelligencia-alapú rendszerrel. Mivel a hirdetéscsalogató tartalmak zöme emberi felügyelet nélkül jön létre, azonosíthatók bennük a generatív MI-re jellemző hibaüzenetek (jellemző üzenet például, hogy az MI megtagadja a kérést, mert az ellenkezik az etikai elvekkel). A NewsGuard rendszerének találatait minden esetben elemzők ellenőrzik.

Az MIT Technology Review kicsit utánaszámolt, hogy mennyit is lehet ezzel keresni. Alapvetően egy-egy hirdetés esetében aprópénzről van szó: idén januárban az automatizált hirdetések átlagos költsége ezer megjelenítésenként 1,21 dollár volt. De ha ügyesen van felépítve egy oldal, sok rajta a tartalom, a kis pénzekből tetemes summa jöhet össze – főleg mert a hirdetők gyakran csak szúrópróbaszerűen vizsgálják felül hirdetéseik megjelenését.

Ehhez persze dömpingtartalomra van szükség, hogy az oldalak képesek legyenek látogatottságot generálni, de mint egy szakértő mondta a lapnak, ha MI-t használnak hozzá, a költsége nem éri el egy ilyen oldal üzemeltetési költségeinek 5 százalékát sem.