A GKI Digital nyár végén arra volt kíváncsi, miként vélekednek a szülők a digitális oktatásról, milyen változásokat hoztak a családok életében a tavaszi korlátozások, illetve mit várnak az ősztől induló új tanévtől.

Szeretnék, ha minden úgy menne, mint régen

A számok azt mutatják, hogy noha a legtöbb szülő számára a hagyományos oktatás az ideális megoldás, a legtöbben mégis a digitális oktatás visszatérésére számítanak. Annak ellenére, hogy a jelenlegi tanév már elindult, a válaszadó, iskoláskorú gyermekkel rendelkező szülők közel fele a digitális oktatás rövid időn belüli visszatérésére számít, ötödük pedig a két oktatási forma közötti többszöri váltakozást tartja a legvalószínűbbnek.
 

A válaszokból az is kiderült, a digitális oktatást preferálók nagyon kevesen vannak, és a szülők 56 százaléka egyáltalán nem szeretné újra megtapasztalni az online rendszert. Ebben a munkahelyi kötelezettségek és az időbeosztási nehézségek mellett a tavasszal szerzett tapasztalatok is szerepet játszanak. A megkérdezett szülők 60 százaléka szerint náluk nem működött hatékonyan a digitális oktatás, ezen felül 46 százalékuk nem tartotta megfelelőnek az iskolától, illetve a tanároktól kapott támogatás mértékét se. Mindez némileg árnyalja a kormányzati narratívát, miszerint alapvetően remekül állt át a hazai oktatási rendszer a kényszerből bevezetett virtuális tanításra.

Azzal kapcsolatban jelentősen megoszlanak a vélemények, hogy milyen mértékű plusz munkát kellett a családoknak magukra vállalniuk. A szülők 41 százaléka szerint a tananyag megtanítása a digitális oktatás alatt tulajdonképp rájuk hárult, miközben az iskola csak a feladatok kiosztását és azok számonkérését vállalta magára. A többség úgy érezte, jelentős terhet rótt a családra a gyerekek feladatainak ellenőrzése is. Természetesen ez még inkább hangsúlyos az alsó tagozatosok esetében, hiszen őket az önálló tanulás még kevésbé jellemzi.

Sok helyen már megvan, ami eddig hiányzott

A műszaki cikkek, számítástechnikai- és okos eszközök, hazánkban eddig jellemzően nem tartoztak bele az iskolafelszerelésbe, ám ez a trend évről évre fordulni látszik, és ennek a vírus még nagyobb lökést adott. 2020-ban a műszaki cikkek iránti kereslet jelentősen megnőtt főleg azok körében, akiknek általános iskola alsó tagozatos gyermeke van. A digitális oktatás márciusi bevezetésekor is megfigyelhető volt a megnövekedett vásárlási igény: a szülők harmada vásárolt valamilyen műszaki cikket kifejezetten a vírus hatására tavasszal, a legtöbben laptopot vagy mobiltelefont.
 

A digitális oktatás megjelenése nagy szerepet játszik abban, hogy a tavalyi évhez képest jelentősen nőtt az iskoláskorú gyermekek eszközellátottsága. A legtöbb szülő a laptopot, asztali számítógépet jelölte meg a leginkább elengedhetetlen eszköznek a tanuláshoz, készségfejlesztéshez. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezeket használták a legtöbb esetben a gyerekek. Ez az erősorrend már a vírus kitörése előtt is kialakult, mindazonáltal a volumen tekintetében jelentős növekedés látható.

Növekvő veszélyek és kihasználandó lehetőségek

Az egyre fiatalabb korosztályt jellemző nagyobb eszközellátottság, a számítástechnikai eszközök fokozott használata számos lehetőséget és veszélyt is magában rejt. A szülők 95 százalékának fontos, hogy iskolába járó gyermeke magabiztosan és biztonságosan mozogjon az online térben, és közülük 40 százalék tudatosan is foglalkozik azzal, hogy az internet veszélyeit elmagyarázza gyermekének.

Az elektronikus eszközök segíthetik és hátráltathatják is a tanulást, a szülő felelőssége, hogy a gyereket kontrollálja és utat mutasson a helyes használathoz – a szülők 84 százaléka egyetért ezzel az állítással, míg 39 százalék gondolja, hogy ez az iskola felelőssége (is).

A szülők többsége szerint a mai világban mindenkinek szüksége van alapvető digitális készségekre, és csupán 29 százalékuk állítja, hogy jobban örülne, ha egyáltalán nem kellene elektronikai eszközöket használni a gyermeknek a tanuláshoz. A szülők 70 százaléka szerint inkább segítik az elektronikus eszközök a tanulást.