"Mindegyik ipari forradalom jelentős hatással volt a világra, most is hasonlóan gyökeres folyamat zajlik, ahogy a digitalizáció beszűrődik a gyártóipar életébe. Nyilván ezzel együtt jár egy erőteljes paradigmaváltás is. Felokosodnak az üzemek, és a ’smart factory’ produktívabb, hatékonyabb lesz, egyúttal tervezhetőbbé válik a teljes előállítási folyamat. A gazdasági szempontok mellett érdemes kiemelni, hogy a technológiai fejlődéssel kapcsolatban ma már egyre inkább elvárás a fenntarthatóság és az energiatakarékosabb működés” – mondta Bakk József, az IDC piackutató vállalat hazai ügyvezetője, országmenedzsere az IoT Zóna legutóbbi podcastjában.

Vírushatások a vállalatok életében

"Van olyan mondás, hogy az elmúlt időszakban technológiai szempontból a 3C okozta a legnagyobb változásokat. Ezek a CIO (IT-technológiai vezető), a CEO (vezérigazgató) és a Covid. Való igaz, hogy a járványhelyzet a technológiai beruházásokra pozitív hatással volt, ha például a kollaborációról beszélünk, hiszen amelyik cég megtehette, az átállt az online munkavégzésre és a virtuális csapatmunkára" – részletezte a kutató.
 

RÉSZLETEK AZ IOT ZÓNA OLDALÁN »

A gyártóiparban viszont teljesen más volt a helyzet, a pandémia hatására számos ágazatban visszaestek a megrendelések, és nehézkessé vált a szállítás. "Ebben az eleve bizonytalanná vált helyzetben több ipar 4.0-s projekt is megkérdőjeleződött, főleg a 2020-as évben. Ugyanakkor az IDC kutatása is rámutatott, hogy még a nagyfokú bizonytalanság ellenére sem torpant meg az ipar 4.0 piacának a fejlődése, és az üzleti döntéshozók többnyire csak elhalasztották a korábban tervezett fejlesztéseket" – tette hozzá.

Nem gyorsnaszád, inkább lassan irányt váltó teherhajó

Ezeket a projekteket nem úgy kell elképzelni, hogy egyik hónapról a másikra zajlanak. Általában jelentős invesztíciót igényelnek, és többéves vagy akár évtizedes tervbe illeszkednek. Vannak persze olyan üzemek, amelyek eleve okosgyárként jöttek létre, de a legtöbb vállalatnál nem ez a jellemző. Nekik általában van egy masszív örökségük (legacy) – például heterogén a gyártósoruk –, ami behatárolhatja a rövid távon megvalósítható beruházásokat, és fékezheti a gyors digitalizációt.

"Sok esetben a 1980-as és 90-es évekből, de akár még a 70-es évekből is vannak olyan gyártósori elemek, amelyek egyébként nagyon üzembiztosan működnek, így hozzák az úgynevezett uptime számokat. Ez pedig az egyik gátja az ipar 4.0-s átalakulásnak, hiszen egy jól üzemelő egységet kellene egy jobbal kiváltani. Ebből fakadóan is nem egyik percről a másikra indulhat be a legújabb fejlesztések felpörgetése, hanem évek vannak előttünk, és most még nagyon az elején vagyunk ennek a folyamatnak" – magyarázta Bakk József.

Vannak azonban olyan szegmensek – például a kontrolling-, pénzügyi és tervezőszoftverek piaca –, amelyeknél a digitalizációs projekteknek sokkal rövidebb, akár hónapokban mérhető a befektetésarányos megtérülése (ROI).
 

TOVÁBB AZ IOT ZÓNA PODCASTJÁRA »

Az egyik legnépszerűbb fejlesztésnek a prediktív (előrejelző) karbantartás számít. A szintén felkapott projektek közé tartozik az energiamenedzsment, de kiemelhetők a kiterjesztett és virtuális valóságra épülő (AR/VR) megoldások, illetve az üzemi folyamatok gördülékenységét, tervezhetőségét segítő, összekapcsolódó MES-rendszerek (Manufacturing Executing System) is.

A robotok tényleg elveszik a munkát?

A podcastban Bakk József a robotok munkaerőpiaci hatásáról is beszélt. Mint mondta, a hazai munkaerőhiány miatt fontos annak a vizsgálata is, hogy az innovatív beruházások mennyire segíthetnek azt enyhíteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy rövid távon az ipar 4.0 megoldásokkal nem lehet nagymértékben kiváltani a munkaerőt, inkább a technológia támogató, kiegészítő szerepe emelhető ki. Például a mesterséges intelligencia sem tart még ott, mint amekkora földcsuszamlásszerű hatást várnak tőle.

Olvassa el a teljes cikket az IoT Zóna oldalán, vagy hallgassa meg a Bakk Józseffel készült podcast adást.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom,
mely a Vodafone támogatásával készült.

Részletek »