2009-ben erőset esett a magyarországi szoftverforgalom, a közel 20 százalékos zuhanás után a tavalyi eladások szinte semmit nem tudtak javítani. Idén óvatos növekedés várható, de még mindig nem jött el a kánaán az IDC elemzője szerint.
A 2009-es év minden bizonnyal feketével lesz kitöltve a szoftverforgalmazók memoárjaiban: az előző évhez képest 19,5 százalékkal kevesebbet adtak el összességében Magyarországon. Fauszt Gáborral, az IDC Hungary vezető elemzőjével a hazai szoftver-helyzetről beszélgettünk.

A szoftver nem űrrakéta 2010-ben összességében megállt a szoftverforgalmazás hazai zuhanása, de mindössze 1 százalékos növekedés még mindig messze van a csúcsot jelentő 2006-os évtől. Az IDC összesítése szerint közel 600 millió dollár (120 milliárd forint) értékben fogyott szoftver itthon, idén pedig valamivel ennél is jobb lehet a helyzet. Igaz, az augusztus közepéig elfogadott 3,3 százalékos tervet valószínűleg csökkenteni kell a napokban nyilvánosságra hozott lelombozó gazdasági adatok miatt.


A számok hallatán ugyanis a szoftvervásárlásban legnagyobb erőt képviselő termelő, pénzügyi és kormányzati szektor minden bizonnyal mérsékelni fogja informatikai költéseit. Az is jó kérdés, hogy a gyeplő visszahúzása hogy érinti majd a nemzeti digitális stratégia tervét, mely szerint a szektorban 500 milliárd forintos, jelentős szoftverhányaddal rendelkező informatikai költségkeretet irányoztak elő 2014-ig. Mindenesetre az IDC egyelőre 6,6 százalékos szoftverpiaci növekedést jósol 2012-re, a következő évben pedig már 7,3 százalékos lehet a javulás.

Sok a kalóz, de nem túl sok A hazai szoftverkalózkodás Fauszt Gábor szerint évek óta beállt egy 40-41 százalék közötti átlagos szintre. Mielőtt azon kezdenénk sopánkodni, hogy valószínűleg mi vagyunk a világ fekete bárányai ezen a téren, érdemes megemlíteni, hogy a régiónkban a mi arányunk az egyik legjobb. Ukrajna vagy Románia még mindig köröket ver mindenkire, arrafelé továbbra sem érdemes szoftverdisztribúciót indítani...

Operációs rendszerek szintjén érdekes módon valamelyest az otthoni számítógépeken vehető észre, hogy visszaszorul a kalózkodás aránya. Bár még mindig a "home-userek" félnek kevésbé a szoftverrendőrségtől, a piaci környezet miatt szinte rákényszerülnek a jogtiszta megoldások használatára: a beragadt és padló alá csökkentett árszinten kiszórt notebookokon a legtöbb esetben már valamilyen OEM Windows fut, amelyet beépítenek az árba, egyre kevesebb a Linuxszal vagy DOS klónokkal szállított gépek száma, amelyekre a vásárlás után kalóz Windows kerül.


Az illegális szoftverhasználat visszaszorulása még a biztonsági piacon érezhető valamelyest, bár a megoldásokat fejlesztő cégek ennek már kevésbé örülnek. Egyre több ugyanis az ingyenes megoldás, a Microsoft Security Essentials és a hasonló licencpolitikájú versenytársak miatt már nem éri meg fizetős tűzfalakat és vírusirtókat warezolni. Több tehát a jogtiszta (ingyenes) biztonsági szoftver, a fizetős változatokat viszont egyre olcsóbban kénytelenek adni a gyártók, ez viszont azokat buzdíthatja vásárlásra, akik az ingyenes megoldásokat még nem tartják eléggé megbízhatónak.

IDC: még mindig csak döcög a hazai PC-piac
Szabad a szoftver, szabad a szerelem?
Épülnek a Windows App Store-ok

Belharcok az élbolyban Rossz hír a szabad szoftverek híveinek, hogy Magyarország még mindig Windows-nagyhatalom. A kliensgépek 90 százalékán fut a Microsoft valamelyik operációs rendszere, a Linux aránya 6-7 százalék között mozog, a Mac OS pedig a maradék 2-3 százalékos, hibahatár-közeli értéken egyensúlyoz.

A Windows-táborban azonban még mindig furcsa az arány, továbbra is igaz az a Microsoft felsővezetőnek tulajdonított mondás, mely szerint a hazai leányvállalat az XP és az Office 2007 csapdájában vergődik. A kliensgépek 50 százalékán ugyanis még mindig Windows XP fut, annak ellenére, hogy lassan egyre több szoftver (például az Internet Explorer 9) hagyja el az XP támogatását.

A fejlettebb rendszerre való átállás célja gyakorlatilag minden esetben a Windows 7, a köztes Vista hazai aránya egyre elenyészőbb - az XP elhagyása azonban nehézkes és hosszadalmas folyamat. Főként vállalatoknál jellemző, hogy csak a következő hardvervásárláskor az új PC-vel vagy notebookkal együtt érkezik új operációs rendszer, addig az idén 10 éves megoldás ragad meg mindenhol.


Bevehetetlen irodai erőd A fent idézett szólás az irodai szoftverek világára is igaz, mint ahogy a távolabbról nézhető arányok is gyakorlatilag százalékra pontosan megegyeznek. A felhasználók 90 százaléka számára érvényes a "ha Office, akkor Microsoft" jelmondat, a maradék 10 százalék használ valamilyen ingyenes alternatívát, az OpenOffice vagy a LibreOffice különféle változatait.

A Google Docs és webes versenytársainak használata egyelőre elenyésző, legalábbis a kizárólagosság szintjén: a legtöbben ugyanis valamilyen hagyományosan telepített irodai csomag mellett, kiegészítőként használják a "butított", interneten elérhető megoldásokat.

Slágertémák a közeljövőre Ahogy az IDC előrejelzéseiből is látható, a szoftverpiac újra növekedésnek indul, még ha nem is rakétasebességgel, de nem mindegy, milyen szegmensben próbálnak szerencsét az eladni vágyók.

A vállalatirányítási rendszerek (ERP) mindenképpen ígéretes lehetőséget nyújtanak. A kisvállalatok Fauszt Gábor tapasztalatai szerint továbbra is inkább a hazai megoldásszálítók által kínált, személyre szabható, a hazai viszonyokra faragott rendszereket részesítik majd előnyben. A nagyvállalatok számára egyre vonzóbb lehetőség lehet a nagy, nemzetközi cégek által kínált, komplex rendszerek beszerzése, amelyekben az ügyfélkezeléstől az üzleti intelligenciáig modulárisan építhetők be komoly alkotóelemek.

A dobozos szoftver ideje azonban lejárt, a polcokról válogatós vásárlás már a hipermarketekben is marginális szintre csökkent. Már az otthoni felhasználók többsége is webáruházakból rendel, és az itt megvásárolt szoftverek is egyre gyakrabban fizetős letöltés formájában kerül a vevő gépére a futárral kiszállított DVD helyett.

Egyre kevésbé férnek hozzá az MI-fejlesztők a létfontosságú adatokhoz

A tartalomszolgáltatók sorra vezetik be a korlátozásokat az általuk közölt anyagok felhasználására, miközben a mesterséges intelligencia egyre többet követelne magának.
 
Általános jelenség a hazai nagyvállalatok körében, hogy a szükségesnél jelentősen többet költenek nyilvánosfelhő-szolgáltatásokra. Utánajártunk, mi a pontos helyzet, és mit lehet tenni a költségek optimalizálásáért.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.