A végéhez közeledik Magyarország legnagyobb szabású, IT-vezetőknek szóló kétnapos eseménye, a 2022-es CIO Hungary, amelynek második napján a mesterséges intelligencia, az adatelemzésre épülő proaktív döntések vagy a kiberháborús támadások kivédésére alkalmas megoldások is terítékre kerültek. A Bitport tizenharmadik alkalommal megrendezett éves konferenciájára ezúttal is száznál több nagyvállalati informatikai vezető fogadta el meghívásunkat, hogy együtt értékeljük az elmúlt időszak változásait és legjobb gyakorlatait. Az első nap délelőtti és délutáni szakmai programjáról szóló beszámolóink ezen és ezen az oldalon érhetők el, bennük az NFT-k koncepciójának és ökoszisztémájának bemutatásától egészen az ellátási láncok problémáiról és informatikai védelméről szóló prezentációkig.

A pénteki napot Sepp Norbert IT tanácsadó keynote előadása nyitotta egy érdekes és ugyanannyira aktuális témával, vagyis azzal, hogy mennyire váltak valóra a tíz éve berobbanó mesterséges intelligencia ígéretei, és mennyire látszik, hogy mire számíthatunk a jövőben ezen a technológiai területen. Sepp Norbert 25 évig dolgozott az IBM-nél, és éveken keresztül volt a legendás Watson platform nagykövete, jelenleg pedig mások mellett az IC AI Lab munkáját is segti. Így vendégeink egy elismert szakértő tapasztalataival és jövőképével ismerkedhettek meg, különös tekintettel a technológiai innováció természetére és jelenlegi körülményekből adódó kihívásaira.

Az előadás bemutatta a Watson fejlődését a platform megjelenésétől és első, látványos eredményeitől egészen addig, hogy mennyiben valósultak meg az előrejelzések a kognitív számítógépeknek az ötféle emberi érzékelésre hajazó képességeiről, illetve azok üzleti alkalmazásáról. Bár a Watson kereskedelmi termékként semmiképpen sem futotta be azt az ívet, amit egy évtizede jósoltak neki, más termékekben és számos felhőszolgáltatásban továbbra is élnek bizonyos alapvető elemei, vagyis az IBM eredményei így is beindítottak egy olyan piaci változást, amelyik a mai napig meghatározza a fősodorba tartozó trendeket a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában.

A technológiai innovációról szólva Sepp Norbert bemutatta a hype-görbe, a diffúzió és a romboló innováció jelenségét, felidézve azokat a kihívásokat is, amelyekkel a manapság futó projekteknek szembe kell nézniük. Ilyen a pandémia és az annak nyomán tapasztalható gazdasági hatások, a távmunka, az energiaválság (plusz a környezettudatosság és megújuló energia kérdése), az ellátási lánc kritikus szerepe, a munkaerőpiaci trendek és a szakemberhiány, illetve az IT biztonsági sérülékenységek. A fejlesztésekre jellemző trendek között felmerültek a komponensekből álló applikációk, a generativ MI techológia, a szintetikus adatok alkalmazása, az intenzív gép-ember kooperáció és más módszerek vagy megközelítések felfutása is.

Az adat és a tapasztalat egymásnak feszül

A Budapesti Corvinus Egyetem dékánja, Dr. Fehér Péter egy vezetői kutatás eredményeit ismertetette azzal a jelenséggel kapcsolatban, hogy bár az adatok elemzése a legtöbbek szerint segíti a gyorsabb, pontosabb, olykor proaktív döntéseket is, a többség mégsem használja ki teljesen a benne rejlő lehetőségeket. A most bemutatott kutatásból kiderült, hogy a döntések több mint fele még mindig intuícióra és tapasztalatokra épül, és nem az adatok elemzésére. A világjárvány egyik fontos következménye, hogy ma már a döntések nagyjából felét tartják kritikusnak jelentőségűnek, ám a döntéshozatal folyamata komplexebbé vált, és több időt vesz igénybe a korábbiakhoz képest.

Az adatok felhasználásának jelentősége egyébként szintén növekszik, amennyiben már a döntéshozók közel fele vár kézzelfogható versenyelőnyt a minőségi adatoktól, de azokat csak harmad részük használja gyakrabban, mint a járvány előtt. A legfontosabbnak a belső adatokat, az ügyféladatokat és a kockázati/biztonsági adatokat tartják, de sokan bizonytalanok ezek értelmezésében és felhasználásában, vagy nincsenek hozzá megfelelő eszközei. Mivel az időkényszer miatt nem lehet kivárni és reaktívnak lenni, fontos lenne de az adatelemzés és a vezetők intuíciójának összerendelése, ami összefügg az adatalapú döntéshozatalt támogató kultúra és az arra irányuló vezetői képességek fejlesztésével is.

A felhő egyik nagy ígérete az üzemeltetési költségek kézben tarthatósága, de ma már azt is tudjuk, hogy nincs tisztán felhős és tisztán on-premise nagyvállalati rendszer, az infrastruktúra mindkét elemének optimalizált üzemeltetése pedig komoly faladatot jelent. Az OTP Bank Digitális Infrastruktúra Szolgáltatások Igazgatóságát vezető Pocsai Zsolt előadásából ezzel kapcsolatban ismerhettük meg egy regionális multi jó gyakorlatait. A témát egy szakmai kerekasztalban is feldolgoztuk: Szalkai Gergely projektmenedzsment-szakértő moderálásával Rózsa Gábor (Azure-architect, Graphisoft), Behán László (ügyvezető, FrontX) és Mádi Gábor (CIO, ShiwaForce) beszélgetett a felhős költségmenedzsment elméletéről és tapasztalatairól a tervezéstől az üzemeltetésig.

Bognár Ádám, az MVM csoportszintű informatikai igazgatója azokról a hatásokat és a változásra irányuló késztetéseket fogalmazta meg, amelyek a kritikus rendszereket üzemeltető IT-szakembereket érik. Az előadásból kiderült, hogyan kezelhető egyszerre többféle jelentős hatás egy az energetika szinte minden területét felölelő cégcsoportban, és betekintést kaptunk a biztonságos üzem fenntartásának műhelytitkaiba is. Mindezt újabb panelbeszélgetés követte a core-rendszerek cseréjéről, ami az egyik legnagyobb elképzelhető kihívás az IT-vezetők életében. A tervezés és a végrehajtás jó és rossz tapasztalatait Simon Dezső (CIO, Diákhitel Központ) vezetésével Majtényi Márta (informatikai vezérigazgató-helyettes, Tungsram), Kelemen Bálint (CIO, Vodafone) és Hegedüs Kristóf (PMO, Magyar Bankholding) osztotta meg a közönséggel.

A második nap utolsó programjával ismét visszatértünk a kiberbiztonság, ezen belül a határok nélküli kiberhadviselés kérdéséhez. Szabó Lajos, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének igazgatója szerint a nehezen meghatározható kibertérről mint határok nélküli, egységes egészről kell gondolkodni, emiatt pedig az egyes nemzetállamok közti konfliktusban hatékony eszköz lehet. Előadásában éppen az orosz-ukrán háború árnyékában mutatja be a különböző célú műveleteket, a jelentős fejlődési lépéseket és azt, hogy milyen irányban tart a háború legújabb típusa, milyen tanulságok vonhatók le védekezési oldalon. Szabó Lajos az NKI bemutatásával együtt kitért az ilyen jellegű kampányok magyarországi érintettségeire, és felhívta a figyelmet a teendőkre is, ami jellemzően a már ismert eszközök fokozottabb és precízebb bevetését jelentené.