Bár szeptember elsején visszatértek a diákok az iskolákba, a járványhelyzet jelenlegi kezelése a tavaszi időszakhoz képest új helyzetet teremtett. A Microsoft Magyarország az iskolakezdés apropóján szervezett online háttérbeszélgetést a digitális oktatás témájában.

Újra kell gondolni a jogszabályi környezetet

Az oktatás jogi kereteit is újra kellene gondolni a tavaszi pandémiás helyzet tapasztalatai nyomán, mondta dr. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman, az iskolákra vonatkozó jogszabályok ugyanis nem voltak alkalmazhatók attól a pillanattól, hogy a kormány úgy döntött, digitális térbe kell áthelyezni a tanítást.

Ez egyébként az ombudsman szerint a legtöbb helyen nem digitális oktatás volt, hanem inkább digitális túlélés vagy digitális dzsungelharc. Korábban leginkább olyan forgatókönyvek voltak az oktatás digitalizálására, melyek a hibrid megoldásokkal számoltak, tehát hogy a diákok többsége az iskolapadokból, míg néhányan távolról, digitális csatornákon kapcsolódnak be a közös munkába.

Tavasszal az egyik legnagyobb gondot a kaotikus eszközhasználat jelentette. Emiatt a diákoknak olykor tantárgyanként kellett más és más platformot használniuk. Elkerülhetetlen a következő időszakban, hogy a különböző platformok együttműködjenek, megnézzék, melyik mire alkalmas, és közösen kínáljanak megoldást az ilyen helyzetekre.

Mindezzel együtt a közoktatás zseniálisan teljesített – jelentette ki Aáry-Tamás. Gyorsan át tudott állni az új helyzetre, talán jobban teljesített, mint a felsőoktatás. Amire egy esetleges újabb átálláskor figyelni kell, az az adatbiztonság, különös tekintettel a személyes adatokra. Tavasszal ez volt az utolsó szempont. Mindennél fontosabb volt, hogy az adott megoldás működjön, és lehetőleg ingyenesen.

Szintén fontos, hogy a digitális oktatás ne legyen öncélú. Ettől persze még fontos kérdés a "hogyan?", hiszen ami jó módszer-eszköz az egyik diáknak, nem biztos, hogy működik a másiknál. Az oktatási biztos szerint ennek a személyre szabottságnak a megteremtése is komoly kihívás.

Voltak szerencsések és kevésbé szerencsések

A digitális oktatásra már tavaly megkezdte a felkészülést Soproni Széchenyi István Gimnázium tanári kara. Módszertani szempontból és az eszközparkot tekintve is megkezdték az átállást, így a tavaszi helyzet nem érte teljesen felkészületlenül az iskolát, mondta a háttérbeszélgetésen Egész Tamás, az intézmény igazgatóhelyettese. Hasonlóról számolt be Földesi Klára, a Budapesti Homoktövis Általános Iskola igazgatója is.

A két iskola vezetőjét hallgatva már a jövő században érezhettük magunkat. Rákérdeztünk, hogyan látják a hátrányos helyzetűek lehetőségeit a beszélgetés résztvevői: van-e valamilyen módja annak, hogy azok is élvezhessék a változások előnyeit, akiknek nincs eszközük, vagy nem megfelelőek a körülményeik ahhoz, hogy részt vegyenek a digitális oktatásban? Egyes kutatások szerint ugyanis tavasszal országosan a diákok ötöde eshetett bele a digitális szakadékba.

A probléma a Homoktövis Általános Iskolában is jelen van/volt. Az iskola ezért megkeresett vállalkozásokat, melyek leselejtezendő, de oktatási célra még alkalmas gépekkel segítették a diákokat. Emellett a diákok kis csoportokban a pandémiás időszak alatt is bemehettek az iskolába, hogy ott tanuljanak.

Aáry-Tamás Lajos szerint a probléma keveseket érintett, mivel a diákok 93-94 százalékának állt rendelkezésére olyan digitális eszköz – számítógép, tablet vagy mobil –, amivel távolról bekapcsolódhattak az oktatásba. Ráadásul a telekommunikációs cégek is segítették ezt a nagyobb kedvezményes/ingyenes adatcsomagjaikkal.

Az obudsman kiemelte emellett a civil támogatás fontosságát. Mint mondta, ez legalább olyan fontos a hátrányos helyzetűek esetében, mint az eszközök. Szerinte a helyzet kezelésére nagyon fontosak lennének a kutatások.