Két út közül választhatnak a magánfelhőben gondolkodó vállalatok. Vagy saját maguk alakítják ki a platformot, vagy bérelik azt egy szolgáltatótól. A nagy kérdés: hogyan lehet dönteni a két módszer között?
Hirdetés
 

Egy héttel ezelőtt már részletesen kiveséztük, hogy mely szervezeteknek éri meg private cloud, azaz magánfelhős környezetet használni. Mint kiderült, ez a vállalat méretétől, az emberi erőforrástól és a felhasználóktól is függ. A hatékony működéshez nemcsak előrelátó tervezésre és következetes fejlesztésre van szükség, hanem biztonságos működésre is, amit a rendszeres auditok segítségével lehet fenntartani.

Magánfelhő-építés, lépésről lépésre

Ahhoz, hogy a kritikus adatok továbbra is vállalati környezeten belül maradjanak, és ki is lehessen használni a technológia jelentette előnyöket, néhány fontos szabályt be kell tartani. A legelső a felmerült üzleti igények és az általuk támasztott követelmények megértése és felmérése. Ennek alapján már definiálható a futtatni/feldolgozni tervezett alkalmazások és adatok típusa.

A fentiek ismeretében meghatározható az infrastruktúra, vagyis méretezhető, hogy milyen és mekkora teljesítményű hardverre lesz szükség a jelenlegi és a jövőbeli elvárások rugalmas kiszolgálásához. Hasonló módon kell eljárni a szoftveres környezet esetében: döntést kell hozni arról, hogy nyílt vagy zárt forrású programok adják majd a felhasználók szükségletei és a hardvereszközök közötti réteget. Szintén nem hagyható ki a hálózat tervezésének lépése, beleértve a fizikai eszközök, a szoftveresen meghatározott hálózati elemek, a biztonság és a hálózatmenedzsment témakörét.

És még mindig nem ért véget az első fázis. Gondoskodni kell a biztonságról, a felhasználóazonosság és -hozzáférés kezeléséről. Ezzel biztosítható, hogy az adott szervezet minden felhasználója a megfelelő időben megkapja a számára szükséges erőforrásokat – de csak azokat, melyekre jogosult. Ehhez természetesen szükség van a megfelelő felügyelet, irányítás (governance) definiálására is. Ezt monitorozó eljárások és eszközök támogatják, melyeket szintén méretezni kell, többek között hálózati és energetikai szükséglet alapján.

A folyamat egyik legkritikusabb pontja az implementálás, vagyis a tervek működő rendszerré alakítása. A hardvereszközök beszerzése és telepítése, a szoftverkörnyezet kialakítása, az adatok importálása. Miután ez a fázis is lezajlott, a tesztelésé a terep. Meg kell határozni azokat a teszteljárásokat, melyekkel felmérhető, hogy tényleg megfelel-e a követelményeknek a felállított rendszer; illetve szintén ekkor nyílik lehetőség biztonsági incidensek, leállások vagy egyéb hibák éles működést megelőző szimulációjára és vizsgálatára.

Az utolsó lépés pedig az üzemeltetés. A működő rendszeren, éles adatokkal dolgozó magánfelhőből kell kiszolgálni a szervezeti igényeket, felügyelni a rendszert.

Mennyibe kerül?

Rengeteg tényező befolyásolja egy magánfelhő kiépítésének költségvonzatát. A "nulladik" tétel a tervezés költsége, hiszen még az olyan erőforrás-méretező eszközök használata is, mint amit például az Expedient vagy a regisztráció után használható The Cloud Calculator nyújt, pénzbe kerülő szakértelmet követel. Ráadásul ezek a tervezésnek csupán kis szeletét képesek támogatni, a vállalati igények felmérése és az ezekhez szükséges erőforrások meghatározása házon belül (esetleg külső szakértő bevonásával) kell, hogy történjen.

Számolni kell a kielégítendő elvárásokhoz méretezett hardveres és hálózati infrastruktúra megspórolhatatlan költségeivel. A gyártótól függő árat a méretezés is befolyásolja; minden forgalmazó szívesen ad engedményt nagyobb tétel vásárlása esetén. Nyilván az informatikai eszközök tervezett életciklusának meghatározása is hatással van a költségekre. A "jövőállóbbra" – azaz hosszabb, három év helyett négy vagy öt éves periódusú üzemelésre – tervezett rendszer beruházási költsége magasabb (miközben hosszú távon kifizetődőbb lehet).

Szintén nem mindegy, hogy zárt vagy nyílt forráskódú szoftveres alapokat alkalmaznak; bár terméktámogatási – és gyakran frissítési - költsége természetesen mindkettő megoldásnak lesz.

Ahhoz tehát, hogy tisztán lehessen látni, mennyibe kerül egy magánfelhős platform kialakítása, részletes költségkalkulációra van szükség. Ez azonban csupán az érem egyik oldala. Ismerni kell a megtérülési mutatót, vagyis azt, hogy a befektetett erőforrások árát mikor termeli és teszi olcsóbbá az üzemeltetést a private cloudra történő migráció.

Mikor térül meg a befektetés?

Amint azt a bevezetőben említettük, két lehetőség közül választhatnak a magánfelhőre szavazók: a rendszer saját erőből való kiépítésére és üzemeltetésére, vagy a módszer szolgáltatásként való igénybevételére. Nem lesz meglepő a konklúzió: a választást a megtérülés értéke nagyban befolyásolja. Vagyis a befektetési és üzemeltetési költségek több évre kivetítésével deríthető ki, hogy melyik módszerrel spórolhat meg több pénzt a vállalat.

A RoI (Return on Investment) értéke számos paramétertől függ. Kiszámításához meg kell határozni a jelenleg használt rendszer CAPEX és OPEX értékeit, beleértve az informatikai rendszerek üzemeltetésére és karbantartására (szoftverlicencek, meghibásodott eszközök cseréje, terméktámogatás, humánerőforrás stb.), frissítésére (tervezés, új eszközök beszerzése, üzembe helyezés, tesztelés) szánt kiadásokat. Ugyanezt a számítást el kell végezni a magánfelhős rendszer tervezett költségeit illetően. Emellett nem szabad elfelejteni az átállással járó kiadásokat, úgymint az informatikusok és felhasználók képzése, adatmigráció, licencek és így tovább.

Fontos, hogy olyan tételeknek is szerepelniük kell ezen a listán, melyek elsőre nem tűnnek maguktól értetődőnek. Ilyenek például a teljesíthetetlen feladatok, a kényszerből kihagyott lehetőségek jelentette költségek. Ha ugyanis a magánfelhő adoptálásával vannak elfoglalva a szervezet informatikusai, akkor más projektek esetében csúszással vagy rosszabb esetben elmaradásával kell kalkulálni ebben az időszakban.

A költség-hatékonyság elemzés arra világít rá, hogy elemi szinten – egy felhasználóra, virtuális gépre, processzormagra stb. kivetítve – mennyibe kerül az átállás. Ezt követően pedig már könnyen meghatározható a megtérülési idő.

Az IDG Research Services egy korábbi kutatása szerint, melyben nemzetközi vállalatok üzleti és műszaki vezetőit kérdezték meg, a magán/hibridfelhőre való váltás átlagosan 24 százalékkal mérsékelte az informatikai költségeket. A Forrester Consulting összes gazdasági hatást (Total Economic Impact, TEI) vizsgáló tanulmánya pedig azt állítja, hogy egy magánfelhős rendszer kialakításának RoI értéke nagyon magas, átlagosan 111 százalék [(bevétel–költség)/költség×100], így nagyon gyorsan, tipikusan 13,2 hónap alatt térül meg.

Ez egybevág a Dell tulajdonában levő EMC Services távközlési, üzleti, biztosítási, egészségügyi, gyógyszerkutatási és energetikai piacon teljesítő cégek tucatjain végzett felmérésével. A vállalat kutatása alapján az informatikai költségcsökkentés tipikus aránya 18-26 százalék, de volt példa 45 százalékos megtakarításra is.

Bízzuk külső szolgáltatóra?

Mind az on-premise, mind a nyilvánosfelhő megoldásokkal szemben olcsóbb lehet a magánfelhő, különösen, ha a virtuálisgépek órára bontott költségei vetjük össze. Emellett a tárolás és a hálózat üzemeltetésével járó kiadások is alacsonyabbak. Arra a kérdésre azonban még mindig nem kaptunk választ, hogy melyik út az üdvösebb: az építés vagy a bérlés. Következő cikkünkben megnézzük, van-e létjogosultsága az utóbbinak, és ha igen, milyen feltételek mellett.

Cloud & big data

Megkezdték a kirajzást a SpaceX globális internetet biztosító műholdjai

Elon Musk cége sikeresen pályára állította az első 60 eszközt, de a működőképességhez még sokkal több kell.
 
Ha nem sikerül megválaszolni azokat a biztonsági kihívásokat, amelyek az informatikai fejlesztések még mélyebb integrációjával járnak, nem teljesedhet ki a gyártóipar negyedik forradalmát elhozó trend. Lehetőségek és buktatók.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.