A szuperszámítógépeket rendszeresen rangsoroló TOP500 egyik alapítója, a Turing-díjas Jack Dongarra azt állította a hongkongi South China Morning Postnak adott interjújában, hogy az Egyesült Államok valószínűleg lemaradt Kína mögött az ún. exascale szuperszámítógépek versenyében.

Több jel mutat arra ugyanis, hogy elkészült a kínaiak legújabb exascale kategóriájú gépe, amiről sokáig úgy tudta a művelt nyugat, hogy az amerikai szankciók miatt határozatlan időre elnapolták a megépítését. Így Kínának már három, míg az USA-nak csak két exascale gépe van – az IBM Aurora Summitja és a HPE Cray-gyártmányú Frontier, az első olyan szuperszámítógép, amely bizonyítottan átlépte az egy exaflopsos teljesítményt.

Dongarra hatalmas szaktekintély a szuperszámítógépes világban, nyilatkozataira sokan odafigyelnek. Mostani figyelmeztetésének hátterében többek között az áll, hogy Kína nem küldte meg leggyorsabb exascale osztályú szuperszámítógépeinek listáját a TOP500-nak.

Csak önbevallás alapján maradtak le

A TOP500 adatai szerint Kína lemaradása tetemes. Legerősebb gépük, a Vuhsziban működő National Supercomputing Centerben található Sunway TaihuLight csak a 7. a listán. Másik csúcsgépük, a kantoni National Super Computer Centerben működő Tianhe-2A pedig a 10. helyen szerénykedik. Mindkét konfiguráció teljesítménye jóval gyengébb a listavezetőkénél.

Pedig Kínának vannak exascale gépei, és egy ideje már biztosan működnek, jelentette ki határozottan Dongarra az interjúban. A megjelent tudományos munkák alapján a szakmai közösségnek van elképzelése az architektúrájukról és a képességeikről is. A szakember két exascale konfiguráció meglétében biztos, mert bár a TOP500-nak nem küldték meg benchmark eredményeiket, a szuperszámítástechnika Nobel-díjára, a Gordon Bell-díjra pályáztak velük. Vuhsziban munkába állt a Sunway OceanLight, a tiencsini szuperszámítógépes központban pedig a Tianhe-3.

Van azonban még egy exascale gépe Kínának, aminek a neve sem ismert, és csak homályos információk vannak róla. Állítólag az adatközponti hardvereket, x86-os szervereket gyártó kínai Sugon építette a sencseni Nemzeti Szuperszámítógép Központban.

A szakmai közösség tudott a gép tervéről, ám sokáig azt gondolták, hogy építését leállították. A Sugon ugyanis 2019-ben szintén felkerült Washington feketelistájára, így elvesztette hozzáférést a géphez használni tervezett Hygon CPU-khoz, amit az AMD Zen dizájnja alapján Kínában gyártottak. Emiatt nem lehet tudni azt sem, hogy milyen processzorokat használtak a géphez – már ha az létezik egyáltalán.

Dongarra magyarázta szerint Kína azért hallgat a legerősebb gépéről, nehogy újabb szankciókkal kelljen szembesülnie. Ez voltaképpen reális forgatókönyv. A közelmúltban a Huawei olyan gyártástechnológiával készült csippel hozta ki új csúcstelefonját, amihez elvileg a kínai félvezetőgyártók nem férnek hozzá. A washingtoni héják pedig egyből zéró toleranciát kiáltottak.

Dongarra egyébként még egy paradox dologra rávilágít Kínával kapcsolatban: a világ legtöbb szuperszámítógépet a mai napig Kínában szerelik össze.

Ha kiderülne, hogy a tudósnak igaza van, az komoly fejtörést fog okozni Washingtonban, és a szankciók újragondolására késztetheti az illetékeseket.