Ma már nemigen lehet kétségünk azzal kapcsolatban, hogy a jövőbeli gazdasági potenciál egyik kulcseleme a mesterséges intelligencia területe és annak minél teljesebb kihasználása lesz. A technológia a mezőgazdaságtól az egészségügyön át a hadászatig mindenhol jelen van már ma is, szerepe pedig csak erősödni fog. Nem csoda, hogy a világ két vezető hatalma, az Egyesült Államok és Kína évek óta valóságos versenyfutásba kezdett. A lehetőségek kiaknázásához viszont megfelelően képzett és elégséges számban rendelkezésre álló szakemberek kellenek. Ezen a problémán igyekszik hazájának segíteni a Google-t idén év elején csendben végleg elhagyó Eric Schmidt.

Harmadik lábat növesztene

A Google-t korábban egy évtizedig irányító és a céget világméretű tényezővé növesztő szakember egy jó ideje forgolódik az Egyesült Államok kormányzata körül. Neve több bizottságban és katonai jellegű projektekben is feltűnt. A legfrissebb hírek szerint pedig éppen azon dolgozik, hogy egy olyan felsőoktatási intézményt kapjon az ország, amely a mérnöki képzés területén felveszi a versenyt minőségben a két híres "koponyagyárral", a Stanforddal és az MIT-vel is.

Az új iskolának már neve is van: US Digital Service Academy. A későbbiekben minden bizonnyal csak DSA-ként hivatkozott egyetem ötletére a héten egyöntetűen rábólintott a mesterséges intelligencia nemzetbiztonsági szempontú fejlesztéseiért felelős politikai bizottság. Így a projekt pozitív ajánlással kerül majd a Kongresszus elé. Schmidt mellett a tervezet másik fontos szorgalmazója Robert Work, aki korábban a védelmi tárca helyettes vezetője volt.

Az intézményben a hallgatók széles körű digitális képességeket sajátítanának el a kibervédelemtől a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiákig. A két említett híres egyetemtől abban különbözne a DSA, hogy itt a szakmai tudás mellett az államigazgatási, kormányzati szerepvállalás fontosságát is folyamatosan szem előtt tartanák, azaz igyekeznének egyfajta hazafias szolgálatkészséget plántálni a diákokba.

Ez oldhatná meg azt a problémáját az államnak, hogy miközben nagyon fontos lenne az új technológiák meghonosítása és alkalmazása a kormányzati feladatoknál, a tehetséges szakembereket pillanatok alatt felszívja valamelyik menő technológiai vállalat.

Új kihívásokat talált

Mivel a projekt Eric Schmidthez köthető, így érdemes kicsit kitérni a szakember pályájára az elmúlt nagyjábül két évtizedben. Schmidt még 2001-ben került a Google-höz a két alapító, Sergey Brin és Larry Page mellé egyfajta "érett hangként".  Az ezt követő egy évtized során Schmidt nagy szerepet vállalt abban, hogy a Google az a hatalmas vállalkozás lett, amelyet ma ismerünk. Ezt követően azonban az alapítókkal együtt Schmidt is folyamatosan háttérbe szorult. Az utóbbi években egy valószínűleg inkább csak jelképes tanácsadói posztban maradt a cégnél, ami azonban teljes csendben idén februárban megszűnt.

Utóbbinak minden bizonnyal az lehetett az egyik oka, hogy Schmidt az elmúlt években egyre komolyabban ásta bele magát különböző kormányzati projektekbe. Politikai döntéshozói testületek tagja lett és nagy aktivitást mutatott a technológia védelmi célú felhasználásával kapcsolatban. Ez pedig nyilván nem mutatott túl jól a Google/Alphabetnél, ahol nem is olyan rég a dolgozók lázadása sikeresen megfúrt egy hadászati célú együttműködést a védelmi minisztériummal.