Az Európai Bizottság szeptember végén közölte, hogy a Facebook, a Google, a Twitter, a Mozilla és különböző hirdetési szolgáltatók is megállapodtak az álhírek terjesztése elleni önkéntes intézkedések kidolgozásában, ami az idei európai parlamenti választások előtt egyre többet nyom a latba az uniós szabályozókkal való egyezkedésben. Ahogy akkor írtuk, az Unió egy ideje prioritásként kezeli, hogy az amerikai elnökválasztás vagy a brexit-szavazás tanulságai alapján megakadályozza a választások netes manipulációját.

Az EB korábban már felszólította az érintett iparági szereplőket, hogy ennek érdekében dolgozzanak ki saját maguknak egy magatartási szabályzatot, amelynek elmaradása esetére újabb büntetéseket lengetett be az amúgy is egyre szigorúbb európai szabályozás mellé. A vállalatok erre különböző javaslatokkal válaszoltak a politikai hirdetések átláthatóvá tételétől a kamu profilok kigyomlálásán át a dezinformációs tevékenység demonetizálásáig, amit külön is üdvözölt a digitális gazdaságért felelős uniós biztost, a bolgár Mariya Gabriel.

Persze a javaslatok önmagukban nem sokat érnek, amíg nem szerepelnek bennük olyan célkitűzések, amelyek segítenének visszamérni az implementáció sikerességét. Ahogy egy uniós tanácsadói csoport is rámutatott, a nyilvánvaló erőfeszítések ellenére sem jött létre olyan magatartási szabályzat, amely biztosítaná az önszabályozás hatékonyságát és számonkérhetőségét. A tavaly október elején aláírt kódex mindenesetre három és fél hónapja él, az EB pedig tegnap kiadta első közleményét az eddigi ereményekről.

Jó irányba mennek, de még sehol sem tartanak

Talán nem nagy meglepetés, hogy nincs szó győzelmi jelentésről, bár a közlemény elsimeri, hogy előrelépés tapasztalható a hamis profilok felszámolásában vagy a dezinformatív oldalak elérésének visszaszorításában. A politikai hirdetések transzparenciájában viszont van még hova fejlődni, márpedig ez olyan kérdés, amelyet az Európai Bizottság mindenképpen rendezni kívánna a uniós választási kampány kezdetéig. Ez a kutatási célú hozzáférést és a tagállamokkal való megfelelő együttműködést is magában foglalja az olyan kapcsolati pontokon keresztül, mint amilyen a RAPEX európai riasztási rendszer.

A dezinformáció elleni magatartási szabályokról, amelyekről egyébként itt lehet részletesebben is olvasni, az EB megállapítja, hogy a vállallásokat tevő piaci szereplőknek mindenképpen szisztematikusabb megközelítésre lesz szükségük, ennek pedig feltétele a folyamatos monitorozást és értékelést lehetővé tévő teljesítményadatok gyűjtése. A Facebookról szólva a bizottság jelentése például a felhasználók számára biztosított eszközök átláthatóságát, illetve a tényellenőrző (fact checking) szervezetekkel és az európai kutatási közösséggel való kooperációt hiányolja.

Ez a Google esetében – ahol a közlemény szintén kiemeli az eddigi eredményeket – annyiban módosul, hogy az említett felhasználói eszközök nem egyformán érhetők el minden uniós tagállamban, ezekre pedig a kereső és a politikai hirdetések követhetősége miatt is szükség lenne. A Twittert azzal kapcsolatban marasztalják el, hogy még mindig nem szolgál elég információval a kamu vagy automatizált felhasználói fiókok törlésének eredményeiről. Ugyanígy a Mozilla személyiségi jogokat védő újításainak pontos hatása sem világos.

Bár az EB a hirdetési iparágban is pozitív folyamatokat azonosít, aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy sok piaci szereplő még mindig nem csatlakozott a kezdeményezéshez – a meghatározó márkák közreműködése ugyanis létfontosságú lenne az álhírgyártók tevékenységének demonetizálásához. Akit érdekelnek az esetleges változások, annak jó hír, hogy a Bizottság a következő jelentést februárra ígéri, sőt egészen májusig havonta beszámol majd a helyzetről. Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős uniós biztos a mostani anyagban mindenesetre kiemelte, hogy már nem a megfelelő eszközök hiánya a fő probléma, hanem az eszközök elérhetővé tétele és hatékonyságuk mérhetősége. Ezen a téren a választásokig már nincs vesztegetni való időnk – idézi az uniós biztost az EB közleménye.