Az Európai Bizottság szerdai közleménye szerint a Facebook, a Google és más online multik is megállapodtak az álhírek (fake news) terjesztése elleni önkéntes intézkedések kidolgozásában, ami a jövő évi európai parlamenti választások előtt egyre inkább forró krumplinak számít az uniós szabályozókkal való egyezkedésben. A Reuters beszámolója alapján az EU prioritásként kezeli, hogy az amerikai elnökválasztás vagy a brexit-szavazás tanulságai alapján megakadályozza a választások netes manipulációját, ennek érdekében pedig simán hajlandó lenne tovább tekerni azt a prést, amibe a globális (jellemzően amerikai) online szolgáltatókat helyezte az utóbbi időszak egyre nagyobb bírságaival és a rájuk vonatkozó szabályozás szigorításával.
Az EB korábban már felszólította az érintett technológiai nagyvállalatokat és általában az online hirdetési iparágat, hogy a fenti célok érdekében dolgozzanak ki maguknak egy megfelelő magatartási szabályzatot. Ellenkező esetben a Bizottság újabb büntetéseket lengetett be, mivel álláspontja szerint jelenleg közel sem tesznek eleget a félrevezető vagy illegális tartalmak terjesztésének visszaszorításáért.
A hírügynökség a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztost, a bolgár Mariya Gabrielt idézi, aki szerint a felhívsára a Facebook, a Google, a Twitter, a Mozilla és a hirdetési szolgáltatók is a legkülönfélébb intézkedésekről szóló javaslatokkal válaszoltak. Az EU-biztos üdvözölte az iparág elkötelezettségét, ami sokféle akcióban nyilvánulhat majd meg a politikai hirdetések átláthatóvá tételétől a kamu profilok kigyomlálásán áta dezinformációs tevékenység demonetizálásáig.
Jó az irány, de egyelőre minden csak bemondásra megy
A felsorolt lépések között van az álhíreket terjesztő felhasználók vagy oldalak hirdetési tevékenységének beható vizsgálata, adott esetben pedig megrendeléseik és pénzük automatikus visszautasítása is. Szó van a felhasználók sokkal alaposabb tájékoztatásáról azzal kapcsolatban, hogy egy-egy hirdetés milyen okból találta meg őket, és általában véve is megoldásra vár a fizetett hirdetések egyértelmű megkülönböztetése a szerkesztőségi tartalmaktól.
A szolgáltatók ezen kívül együttműködésre lépnek az úgynevezett fact checker (tényeket ellenőrző) szervezetekkel, amelyek – szemben például az azonos nevű hazai weboldallal – politikai elkötelezettség nélkül vizsgálják az egyes állítások valóságtartalmát, követik az ígéretek megvalósulását, nyilvános pénzügyi és kapcsolati háttérrel, illetve forrásaik és módszereik bemutatásával dolgoznak.
A Reuters ezzel együtt arról is beszámol, hogy a fenti javaslatok önmagukban nem mindenkit elégítenek ki. Az Európai Műsorsugárzók Unióját, az Európai Újságírók Szövetségét és az International Fact-Checking Networköt is felvonultató tanácsadói csoport álláspontja alapján nem szerepelnek benne olyan mérhető célkitűzések, amelyek visszaigazolhatnák a fejlesztések implementációjának sikerességét. A szűkszavú megfogalmazás szerint a platformszolgáltatók és a hirdetési ipar lobistái a nyilvánvaló erőfeszítések ellenére sem álltak elő olyan magatartási szabályzattal, amely elfogadható szintre emelné az önszabályozás hatékonyságát és számonkérhetőségét.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak