Egy friss hazai kutatás szerint ugyan a szülők tisztában vannak a technológiai eszközök fiatalkori használatának kockázataival, de az elérhetőség és a nyomon követhetőség felülírja az aggodalmakat.

Magyarországon a kisiskolás korú gyerekek többsége már 6 évesen megkapja első telefonját – derül ki egy idén tavasszal végzett reprezentatív hazai kutatás jelentéséből. A Yettel és az Xplora közös felmérése a fiatalok digitális eszközhasználatának aspektusait vizsgálta, különös tekintettel a szülők ezzel kapcsolatos hozzáállására.

Mint kiderült, a magyar gyereke többsége első telefonját már elsősként megkapja. Jellemzően ezekben eleinte nincs SIM-kártya, inkább a játék és mesenézés lehetősége miatt adják a szülők a kezekbe. A SIM-kártyával rendelkező, teljes használatra kész okostelefonokat átlagosan 8 éves koruk után kapják a gyerekek, és 10-11 éves korukra már közel háromnegyedüknek van ilyen készüléke. Ennek a relatíve idősebb korosztálynak nagyjából fele pedig rendszeresen használ már laptopot, tabletet is. Csupán 5 százalékuk, aki semmilyen digitális eszközzel nem ismerkedett meg erre az életkorra.

Az elérhetőség mindent visz

A beszerzések mögött álló főbb szülői motivációk a kor előrehaladtával változnak. Óvodáskorban egyértelműen a mesenézés, míg iskoláskorban már az elérhetőség a fő érv. A szülők fele azért ad mobilt a gyereknek, hogy probléma esetén el lehessen érni, illetve ő is jelentkezni tudjon. A válaszok alapján leggyakrabban valamelyik szülő veti fel az ötletet, hogy a gyermek mobiltelefont kapjon, azonban minden negyedik esetben maga a gyerek az ötletgazda. (Országos vonatkozásban nem reprezentatív szerkesztőségi felmérésünk szerint viszont kizárólag a gyerekek részéről érkezik a nyomás.)

Az internethasználat szinte ugyanannyira magától értetődő már a fiatalabb mobiltulajdonosoknak, mint a felnöttek esetében. Az okostelefonnal rendelkező 5-11 éves gyerekek 90 százaléka internetezik telefonjával rendszeresen (többnyire wifin keresztül).

Ami a szülői aggodalmakat illeti: a szülők háromnegyedénél jelent dillemét, hogy korainak érzik a mobilhasználatot. A válaszadók 42 százalékánát az tartja vissza (ideig-óráig) a vásárlástól, hogy félnek a digitális eszközök esetleges túlhasználatától, és az ezzel járó problémáktól. Utóbbi szülők szűk harmada aggódik azért is, hogy a gyerek a mobiltelefonján keresztül esetleg felnőtteknek szóló tartalmakkal találkozna. Végül elég markáns félelem az, hogy a kütyüzés az aktív testmozgástól vonja majd el az időt (10-ből 4 szülő vélekedett így).

Eljött az okosórák ideje?

A felmérés részletesen foglalkozott a legfiatalabbaknak szánt okosórákkal is. Az ilyen eszközt jelenleg nem használó gyerekek szüleinek bő negyede tervezi, hogy beszerez ilyen, elsősorban hívásra, GPS helymeghatározásra és akár mozgás motiválására is alkalmas eszközt a közeljövőben. Leginkább a 7-8 évesek szülei nyitottak erre, náluk tízből négy szülő tervezi gyerekeknek szánt okosóra vásárlását.

A kutatás vizsgálta, hogy egy gyerek okosóránál mely funkció bír a legnagyobb vonzerővel. Mint kiderült, az állandó elérhetőség lehetőségét is felülmúlja az az előny, ha az órában GPS helymeghatározó funkció van, amivel a szülők nyomon követhetik gyermekük helyzetét.

Konzumer tech

Új elnököt választott az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Ács István célja, hogy ismét beinduljon az ipar digitalizációja Magyarországon.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.