Az Európai Unió 2014 májusában kötelezte arra a Google-t, hogy személyes kérések alapján cenzúrázza saját keresőjét. Friss adatokból kiderült, rengeteg dolgot szeretnénk elfelejte(t)ni.
Hirdetés
 

A Google-nél statisztikák közlésével és némi kesergéssel "ünnepelték" azt az immár három éve életbe lépett EU-s rendelkezést, miszerint a régió lakosainak joguk van ahhoz, hogy bizonyos feltétlek esetén töröltessék a velük kapcsolatos anyagok linkjét a cég keresőszolgáltatásából.

Kétmillió probléma

A cég tájékoztatása szerint 2014 májusa óta több mint kétmillió, egészen pontosan 2 039 899 link esetében kellett dönteni. Ezek közel 724 ezer kérelemből jöttek össze, azaz átlagosan majdnem három anyagot igyekezett kitörölni a keresőtalálatokból egy-egy uniós polgártársunk. A már eldölt ügyek alapján azt lehet mondani, hogy a kérések nagyjából 43 százalékának tesz eleget a cég, a maradék esetben megtagadja a kereső találatainak módosítását.

A Google részletesebb, országokra kiterjedő statisztikát is közölt. Kiderült, hogy a legszorgosabban felejteni szerető nép a francia: mind a kérvények, mind a töröltetni kivánt linkek számában kimagaslik Franciaország. Magyarország ehhez képest meglehetősen visszafogottan teljesített. Honfitársaink 4872 kérvényt nyújtottak be, és összességében több mint 18 ezer találatot szerettünk volna a feledésbe taszítani. Végül utóbbiak bő harmadát tartotta jogosnak a Google.

A cég anonim példákat is hoz a különböző típusú kérésekre, illetve azt is elárulja, ezekben az ügyekben hogy döntött. Angliában valaki töröltette az általa elkövetett, kisebb súlyú büncselekményéről szóló cikk linkjét, ám a törlésről ugyanaz a lap szintén beszámolt, nevesítve az anyagban a kérelmezőt. Ezt követően a brit illetékes hatóság arra kötelezte a céget, hogy a második anyagot is távolítsa el az illető nevére indított keresések találati listájából, aminek a cég eleget tett.

Érdekes módon találni egy hazai vonatkozású példát is. Egy magas rangú köztisztviselőként aposztrofált személy azokat a friss híradásokat akarta eltávolíttatni, amelyek egy több évtizeddel ezelőtti, általa elkövetett bűncselekményről szóltak. A Google nem tett eleget a kérésnek.

Spanyol sztori

A felejtéshez való jog elindítója egy sok évvel ezelőtti ügy volt. Egy spanyol állampolgár akkor nyújtott be adatvédelmi keresetet, mivel a nevéhez kapcsolódóan a Google keresője előkelő helyen jelenítette meg a La Vanguardia című lapban másfél évtizeddel ezelőtt megjelent, társadalombiztosítási tartozásáról és ingatlanának elárverezéséről szóló anyagokat. A spanyol adatvédelmi hatóság a napilap esetében nem, a Google esetében azonban helyt adott a panasznak, majd a menetrendszerű fellebbezések nyomán az illetékesek az Európai Bíróság állásfoglalását kérték az ügyben.

Ennek folyamányaként született meg a 2014-es döntés, amely arra kötelezte a keresőcéget, hogy biztosítsa a rendszerében lévő keresési találatok bizonyos feltételek melletti eltávolítását. A felületet még abban a hónapban elérhetővé tette a cég, de ahogy a fenti adatokból is látszik, ennek kitöltése még nem jelent automatikus törlést. A beadványnak számos kritériumnak kell megfelelnie ahhoz, hogy a keresési találatokból valóban eltávolítsa a szolgáltató az inkriminált forrást.

A bírósági döntés értelmében a felhasználók kérhetik a keresőmotoroktól a nevüket tartalmazó keresési eredmények eltávolítását, amennyiben az eredmények "kezelésük céljára tekintettel nem megfelelőek, nem vagy már nem relevánsak, illetve túlzott mértékűek". Ezt az űrlapon a kérdéses tartalom URL-jének megadásával illetve az ehhez kapcsolódó magyarázzattal lehet kérni. A Google ezen felül a beazonosíthatóság miatt egy fényképes igazolvány (személyi, útlevél, jogosítvány) digitális másolatát is kéri csatolni a beadványhoz, amelyet azonban természetesen kizárólag erre a célra használ fel.

Az értékelés során megvizsgálják, hogy megfelel-e a fentebb említett kritériumoknak a kérés, továbbá hogy fűződik-e közérdek az információkhoz – például mert pénzügyi visszaéléssel, szakmai mulasztással, büntetőítélettel kapcsolatosak, vagy mert kormányzati tisztségviselők publikus megnyilvánulásairól van szó. Ez utóbbi miatt különösen nagy teher hárul a keresőszolgáltatókra, hiszen például a közszereplő és a magánember közötti határvonal sok esetben még a helyi viszonyokat, szabályozási környezetet jól ismerők számára sem azonosítható be könnyen.

Piaci hírek

Nyers erővel is ügyes adattolvajt lehet faragni az OpenClaw-ból

A lehetőséget egy olyan sérülékenység teremti meg, amit kihasználva át lehet venni a megcélzott OpenClaw MI-ügynök felett az irányítást.
 
Márciusi mellékletünk első részében áttekintjük, milyen nagy utat tettünk meg az egy feladat – egy fizikai szerver koncepciótól a mai, "szanaszét virtualizált" világig.

a melléklet támogatója az EURO ONE

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.