Újabb próbálkozás született az adóoptimalizálást csúcsra járató multinacionális, zömében IT-s cégek fizetésre szorítására. Az Egyesült Királyság áprilistól bevezetendő különadóját máris Google-adónak hívja a köznyelv.

Újabb lasszót igyekeznek rádobni az adózástól berzenkedő multinacionális cégekre. Ezúttal az Egyesült Királyságban álltak elő egyfajta különadóval, amely olyannyira ezekre a vállalatokra van kitalálva, hogy a köznyelvben máris Google-adóként emlegetik. Nagy kérdés, hogy mindez a gyakorlatban jelent-e majd bármi változást.

25 százalék

A brit kincstár kancellárja tegnap jelentette be, hogy 2015 áprilisától új, a külföldre menekített profit 25 százalékának megfelelő mértékű adót vetnek ki azokra a vállalkozásokra, amelyek a különböző nemzetek adózási jogszabályait kihasználva kibújnak az arányos mértékű közteherviselés alól abban az országban, ahol a szolgáltatásokat ténylegesen igénybe vették. Bár az új adóformánál nincsenek nevek említve, de ez egyértelműen azokra a multinacionális, zömében, de nem kizárólag informatikai cégekre vonatkozik, akik előszeretettel élnek az adóoptimalizálás extrém változatával.

Bár a törvényt máris Google-adóként hívják, a keresőóriás mellett számtalan másik vállalat, így például a Facebook és az Apple is nagy kedvel bujkál az adózási kiskapuk között. A közösségi oldal a hírek szerint tavaly 50 millió dolláros forgalmat hozott össze az Egyesült Királyságban, ám ténylegesen mindössze 3 ezer fontnyi adót fizetett. Az Apple-t tavaly még az amerikai szenátus elé is citálták, mert egy albizottsági vizsgálatból pedig kiderült, hogy csak 2011-ben és 2012-ben összesen 12,5 milliárd dollár társasági adó alól mentesült azzal, hogy nem az USA-ban, hanem ír "gyűjtőcégekben" könyveli el bevételei tetemes részét.

Trükkös ír manók

Az említett vizsgálati anyagból olvasható ki az is, hogy az amúgy sem túl komoly (12,5 százalékos) társaságiadó-kulccsal operáló Írország az Apple számára 2 százalék alatti adóterhet biztosít. Már ha egyáltalán van miből adózni. Mert például az 1980-ban, Corkban bejegyzett Apple Operations International (AOI) ilyesmit nem nagyon csinál. A pénzbegyűjtőként funkcionáló csontvázcégnek soha nem volt saját alkalmazottja, három vezetője közül kettő kaliforniai és mindegyikük Apple-dolgozó. Az anyavállalat 2009-től 2011-ig terjedő időszakban keletkezett profitjának 30 százalékát "előállító" AOI viszont egyáltalán nem fizet nyereséget terhelő adót.

Ezt a bámulatos trükköt az ír adórendszer sutasága miatt játszhatja meg. Az ottani szabályozás szerint ugyanis a cégnek akkor kell írországban társasági adót fizetnie, ha ottani cégek, személyek "tulajdonolják vagy irányítják". Ezen feltételek egyike sem áll fenn az AOI-nál, amelynek profitja után természetesen a vállalkozást birtokló Apple-nek sem kell adóznia az USA-ban, hiszen az AOI székhelye nem ott van.

Egy másik, cégek által igen kedvelt módszer a dupla írként emlegetett trükk. Ehhez két ír és egy jellemzőan holland vállalatra van szükség, amelyek egymás között addig és olyan tételként számlázzák tovább a bevételeket, amíg az végül az adóparadicsomként funkcionáló Bermudán adózik, pontosabban nem adózik.

Eddig, és ne tovább! (maximum még öt évig)

A britek lépése mindenképpen üdvözlendő, hiszen az ilyen szintű adóelkerülés rontja a versenyt azzal, hogy miközben a helyi vállalkozásokon mindent bevasal az állam, addig a multik az adózsonglőrködéssel jogosulatlan előnyhöz jutnak. Az viszont kérdéses, hogy miként lehet a terveket a gyakorlatban megvalósítani, hiszen a Google és a többiek jogászai, könyvelői minden bizonnyal már most javában dolgoznak az új szabályozás "gyenge pontjainak" feltérképezésén.

Mindenesetre egy belengetett EU-vizsgálat után az írek végre léptek, és jövőre már nem lehet ennyire könnyen megúszni a társasági adó megfizetését. A probléma csak annyi, hogy a már működő cégek 2020-ig haladékot kaptak, azaz öt éven keresztül elvileg minden mehet úgy, ahogy eddig.

Ugyanakkor előbb is vége lehet az aranyéletnek, ha a G20-ak és az OECD által szorgalmazott kezdeményezést sikerül gyorsan és hatékonyan konkrét, közös lépésekké formálni. Az úgynevezett BEPS-akcióterv az adóparadicsomok felszámolását, a világszinten kiegyensúlyozatlan adóterhelések nagyobb összhangba hozását igyekszik elérni. A BEPS konkrét megvalósításáról most szeptemberben a G20-ak találkozóján is tárgyaltak, de a későbbiekben is várhatók újabb egyeztetések. Az intézkedések nem csak Írország, de hazánk adózási jogszabályaira is hatással lesznek.

Piaci hírek

Újra szintet lépett az ausztrál robotpuli

Az évek óta fejlesztett SwagBot terelőrobot már mesterséges intelligenciára épülő képességekkel is rendelkezik, és akár a mezőgazdasági drónokkal is együttműködhet.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.