Van-e markáns különbség a magyar és az európai startupok lehetőségei és kihívásai között? Ez is kiderül a PwC European Start-up Survey című elemzéséből. A Münsteri Tudományegyetem Science-to-Business Marketingkutatási Központjával közösen végzett kutatásban tizennyolc európai nagyváros félezer startupja vett részt.

Létező piaci igény vs. személyes motiváció

A kutatás szerint markáns a különbség az átlagos európai és a magyar startupperek motivációjában. A magyarok körében jellemzőbb, hogy egy már meglévő piaci lehetőség kiaknázása céljából indítanak vállalkozást. Ezzel szemben Európában az alapítás fő motivációja inkább a személyes érdeklődés, belső indíttatás követése.

A magyar startupoknak csupán 17 százaléka mondta, hogy az alapítást elősegítette valamilyen külső hatás, például inkubátorház, mentor stb. Az európai átlagban jóval magasabb, 38 százalék. Pedig a válaszokból az is kiderül, hogy szükség lenne ilyen háttérre: a magyarok 78 százaléka mondta azt, hogy hasznos lett volna ilyen típusú segítség.

Eltérés mutatkozott az európai átlag és a magyarok között a kihívások rangsorában is. Bár az átlaghoz hasonlóan a magyarok is első helyre sorolták a fogyasztók bevonását és az értékesítést, utána az itthoni startupoknál a szabályozói környezet következett, míg az európai átlag inkább a termékfejlesztést és innovációt látta komolyabb problémának.

A magyar startupok az európai átlagnál nehezebben találnak megfelelően képzett munkaerőt. A válaszadók ennek okát a megfelelő készségek hiányában látják. (A téma egyébként általános a hazai piacon, a nagyobb szervezetek is hasonló problémákkal szembesülnek.)
 

A munkavállalóktól elvárt kompetenciák azonban európai (és valószínűleg világszinten is) egy irányba mutatnak. Egy startup számára az az ideális munkavállaló, aki a megszokott sémáktól eltérően gondolkodik, jók a kommunikációs- és problémamegoldó készségei, valamint kritikai szemléletmód jellemzi. A magyar startupperek magasra értékelik a programozási kompetencia meglétét, és az európai átlagnál könnyebben eltekintenek a felsőfokú végzettségtől.

Kell az a fránya pénz

A kutatásban részt vevő hazai startupok meglepően magas aránya, 57 százaléka működik önfenntartó módon. 23 százalékuk kapott befektetést üzleti angyaltól, míg az európai átlag mindössze 7 százalék. A vizsgált magyar startupok ötöde kockázatitőke-befektetésből származó forrásokból működik, és egyik sem támaszkodik banki hitelre.

Ami a jövőbeni finanszírozást illeti, a magyarok fele tervezi (további) kockázati tőke bevonását, ami szintén jóval magasabb, mint az európai átlag (29 százalék). Banki hitellel azonban a jövőben sem számolnak. A hazai startupok pozitívan látják a kockázati tőke szerepét, és alapvetően bőségesnek látják a forrásokat. Ennek hátterében az elmúlt években megjelent állami vagy európai uniós forrásból finanszírozott tőkealapok állhatnak, amelyek egyre több tranzakciót tudnak lefolytatni.

Budapest feltételes megállóhely

A magyar megkérdezettek kevésbé értékelik kedvező helyszínnek Budapestet egy startup számára, mint a vizsgált európai válaszadók saját városukat átlagosan. Ez abban is megmutatkozik, hogy a magyar fővárosban működő cégek az átlagnál nagyobb arányban is gondolkoznak azon, hogy másik városba költöztessék vállalatukat. Itt ismét a szabályozói környezet és a munkaerőhiány jön elő legfőbb okként.

A felmérés szerint Berlin megítélése a legpozitívabb – a német főváros tesz a legaktívabban annak érdekében, hogy startupokat vonzzon a városba –, majd London és Amszterdam következik. A költözésen gondolkodó európai startupok ugyanakkor egy irányba tartanak: az USA-ba.

A részeletes adatok között itt lehet böngészni.