Ha azt mondjuk, pezseg a felvásárlási kedv a chipgyártók között, akkor az messze nem írja le hűan a valóságot. A piacot mindössze néhány órán belül két hatalmas bejelentés is megrengette. Az egyik a világ második legnagyobb technológiai felvásárlása lesz, de a kisebb is befér a top 10-be.
Nem bírták a nyomást
Kezdjünk időrendben visszafele. Már csak azért is, mert itt a felvásárló személye egy mindenki által ismert vállalkozás. A New York Post néhány órája írta meg biztos forrásokra hivatkozva, hogy az Intel 15 milliárd dollárért maga alá gyűri kisebb konkurenciáját, az Altera Corpot. A szóhasználat nem véletlen, ugyanis az akvizíció gondolata nem váltott ki felhőtlen örömöt az Altera vezetőségénél. A több hónapja húzódó tárgyalásokon csak annyit sikerült elérni a védekező félnek, hogy az Intel egy úgynevezett standstill megállapodás keretében júniusig tartózkodott a vállalat részvényeinek ellenséges kivásárlásától.
Ha a hírek igazak, akkor a most megszellőztetett megállapodás értelmében részvényenként 54 dollárt fizet az Intel, ami 15 százalékos prémiumnak felel meg. Az értesülések szerint egy pontosan ekkora összegű ajánlatot áprilisban még elutasított az Altera menedzsmentje. A tűzhöz közel álló források szerint valószínűleg egy héten belül formálisan is pont kerülhet az ügy végére. Feltéve persze, hogy addig nem történik valami váratlan fordulat az eseménydús huzakodás során.
Az 1983-ban alapított Altera tavaly közel 2 milliárdos forgalom mellett jelentős, majdnem félmilliárd dollárnyi nettó profitot tudott felmutatni. Igaz ugyan, hogy néhány évvel ezelőtt hasonló összbevételből még a mostani másfélszerese maradt. A távközléstől az ipari automatizáláson át a katonai megrendelésekig számos területen aktív beszállítóként számon tartott Altera lehet a jelenleg 160 milliárdos cégértékre taksált Intel legnagyobb felvásárlása.
Rekordnak ugyan rekord lesz az akvizíció, de biztosan nem az első idén, hiszen az amerikai vállalat év elején már bezsákolta a bajorországi Lantiq Semiconductort. Ezzel az ügylettel elsősorban a dolgok internetében (IoT) játszott szerepét kívánta erősíteni az Intel.
Majdnem példátlan bevásárlás
Az Intel erős húzásához képest is valóságos gigaüzletnek számít az a tegnap bejelentett felvásárlás, amelynek keretében az Avago Technologies 37 milliárdért csatolja magához a Broadcomot. Ha létrejön a fúzió, azzal egy évi 15 milliárd dolláros bevételű, 77 milliárdnyi cégértékkel büszkélkedhető óriás keletkezik.
Az Avago-Broadcom-üzlet a technológiai szektor történetének második legnagyobb felvásárlása lehet. (Már amennyiben az AOL és a Time Warner 2000-ben nyélbe ütött 164 milliárdos egyesülését ide számítjuk, hiszen akkor nem kizárólag informatikai jellegű üzletágak kerültek az asztalra.) A két cég együtt szinte minden létező területen jelen van, ahol lapkákat használnak, de ebben az esetben is különös szerep juthat az IoT-fejlődését elősegítő alkatrészek gyártásának.
Az üzlet keretében a felvásárló cég 17 milliárdnyi készpénzt és 20 milliárd dollár értékű részvénycsomagot ad a Broadcomért, ami összességében közel 30 százalékos prémiumot jelent. A felvásárlás a tervek szerint jövő áprilisban fejeződhet be hivatalosan. Azt követően pedig Broadcom Limited néven folytatják az immár közös munkát, azaz hiába az Avago veszi meg a Broadcomot, utóbbi nevét viszik tovább, minden bizonnyal jól átgondolt marketingszempontok miatt.
Persze mindez csak akkor lesz valóság, ha a részvényesek mellett a versenyfelügyeleti hatóságok áldását is megkapják a felek. Ez utóbbi pedig nem minden esetben garantált. Elég csak a chipgyártáshoz szükséges berendezéseket, technológiát szállító Applied Materials és a Tokyo Electron esetét említeni. Az együttesen 30 milliárd dollárra taksált cégek másfél éve előkészített összeolvadását ugyanis nemrégiben megtorpedózta az amerikai igazságügyi minisztérium.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak