A világűr olyan szélsőséges környezet, ahol bármilyen berendezés meghibásodása katasztrofális következményekkel járhat. Az űrhajósok kesztyűi pedig különösen hajlamosak az elhasználódásra, mivel szinte állandó használatban vannak, legyen szó a berendezések javításáról vagy az új felszerelések teleptéséről. Az asztronauták a jelenlegi gyakorlatban a kesztyűjükről készült képeket küldik vissza a Földre, hogy azokat a NASA elemzői megvizsgálják; ez rendben is van mondjuk a Nemzetközi Űrállomás (ISS) esetében, amelyik körülbelül 400 kilométerre van a felszíntől, de már a Holdon is más lesz a helyzet, a Föld és Mars között az átlagos távolság 225 millió kilométer.

A Microsoft hivatalos blogján megjelent bejegyzés szerint a vállalat a HPE-vel a NASA tudósaival együttműködve dolgozik a megoldáson, ami a mesterséges intelligencia fejlesztése lenne az űrhajósok ötrétegű kesztyűinek vizsgálatára. A három csapat a Spaceborne Computer-2-t, a HPE-nek az ISS-en működő edge rendszerét is kihasználva egy olyan szoftveren dolgozik, amelyik képes lenne villámgyorsan észlelni a kesztyűk elhasználódásnak legapróbb jeleit is.
 

Az űrben nem csak a mindennapi viseletből származó kopás jelent kockázatot, de számolni kell például a mikrometeoritokkal, amelyek éles peremeket hoznak létre a felületeken. A bejegyzésből az is kiderül, hogy a természetes erózió hiánya miatt a Holdon és a Marson inkább üvegtörmelékre hasonlítanak a kőzetrészecskék, mint homokra.

Jöhet a kiterjesztett valóság

A rendszer betanítását először új, sértetlen kesztyűk képeivel kezdték, plusz olyan kesztyűkről készített felvételekkel, amelyek űrséta vagy a földi edzés során használódtak el. A NASA mérnökei ezeket megcímkéztek, aztán a rajtuk kiképzett MI eredményit összehasonlítottáka NASA tényleges kárjelentéseivel is. A mesterséges intelligencia mindezek alapján képessé vált rá, hogy a kesztyűk egyes területein a károsodással összefüggő valószínűségi értékeket generáljon.

A Microsoft Azure Space vezető szoftvermérnöke szerint mindezzel bemutatták, hogy képesek valós idejű, MI-alapú edge adatfeldolgozást végezni az ISS-en, ezzel pedig értelemszerűen gyorsabban le tudják futtatni a teszteket, mint ha a korlátozozz kapcsolatokon keresztül a Földre küldenék a képeket. A jövőben a projekt kiterjedhet olyan eszközök sérüléseinek korai észlelésére is, mint amilyenek a dokkolónyílások, a Microsoft szerint pedig a HoloLens 2 vagy annak egy későbbi típusa is felhasználható lenne rá, hogy az űrhajósok vizuálisan, valós időben vizsgálhassák meg azokat.