Az első csatát megnyerte az Európai Unió a Google ellen abban a háborúban, amit két éve hirdetett meg az EU versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager. Akkor a biztos azzal indokolta a versenyjogi eljárást, hogy aggasztó, amikor a globális keresőpiacon uralkodó Google tisztességtelenül pozicionálja saját árösszehasonlító és online kereskedelmi szolgáltatását a találatok között. Ez nemcsak félrevezeti a vásárlót, de lenullázza a konkurenseket is.

Az EU most megnyerte az első csatát, azaz gigabírsággal zárult egy már hét éve folyó vizsgálat első fordulója: a korábban becsültnél majd' két és félszer nagyobb bírságot szabott ki az Európai Bizottság. (Ez a mai állás szerint körülbelül öt budapesti vizes VB tokkal vonóval, bár lehet, hogy holnap már csak négy jönne ki belőle.)

A háború azonban még tart. A Google ugyanis fellebbezhet, erre 60 napja van. Ha esetleg valamilyen meglepő okból nem tenné, akkor 90 nap alatt kell a jogellenes állapotot megszüntetnie, azaz onnantól kell a konkurens oldalakra mutató találatokat a saját szolgáltatásával egyenrangúan kezelnie a keresőben. Hogy a cég fellebbezni fog, az viszont bizonyos, hiszen ekkora büntetés már számára is fájdalmas, még a teljes éves árbevételét nézve is jól látható összeg.

Egy kis cég kavart nagy vihart

Magát az eljárást egy angol ár-összehasonlító oldal panasza indította el. A Google tavaly terjedelmes anyagot állított össze, hogy az ellen felhozott vádak miért nem helytállóak. Ebben már lefektette azokat az érveket, melyeket a mostani döntés után is közzétett a blogján. Szerintük a Google Shopping nem önálló termék, hanem a keresőmotor része. A lényege épp az, hogy közvetlenül a websopok kínálatát mutatja, így fölöslegessé teszi az ár-összehasonlító oldalakat (amikbe az a webshop kerül, amelyik szerződik az adott árkereső üzemeltetőjével). Másodszor a vállalat saját megítélése szerint nincs monopolhelyzetben, mert az Amazon és az eBay is erős a termékkeresésben. Harmadszor, ha valamelyik szolgáltatás, akkor inkább az Amazon és az eBay hozta nehéz helyzetbe az árkereső oldalakat.

Ezzel szemben az Európai Bizottság igazoltnak látta, hogy a Google a keresőmotorok piacán piacbefolyásoló túlsúllyal rendelkezik. Ezzel a kvázi monopóliumával visszaélve előnyben részesítette saját Shopping szolgáltatását, így megsértette az uniós versenyügyi normákat.

A túlsúly a keresőmotorok szegmensében nem is kérdéses, Európában 90 százalék körüli a Google piaci részesedése. A Bizottság szerint a vállalat erre az erőfölényre építette a stratégiáját: saját szolgáltatását az elsők között jelenítette meg, míg a versenytárasiét hátrébb sorolta, így azokat nehezebben találta meg a netező, ami nyilvánvalóan torzította a piacot. Tehát a Bizottság nem a piaci erőfölényt (90 százalékos részesedés), hanem az azzal való visszaélést büntette.

Ezzel még nincs vége

A Google ezzel még csak az Európai Bizottsággal vívott meccsének első fordulóján van túl. A határozat nyomán ugyanis jöhetnek a konkurensek, hogy kártérítésért pereljék a keresőcéget.