Vége az évek óta tartó keringőnek, az EU szerdán hivatalosan is megvádolta az online birodalmat az európai trösztellenes szabályok sokszoros megsértésével.

Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is közölte kifogásait (statement of objections, SO) a Google-lel a vállalat keresőszolgáltatásával, illetve az annak működésében feltételezett csalásokkal kapcsolatban. A vádindítványnak is tekinthető jegyzék egy öt éve húzódó, a Google versenytársainak panaszaiból kinduló vizsgálat eredménye, amely szerint a cég egyszerűen lefölözi a tematikus keresők adatait, és így nyilvánvalóan rontotta azok piaci helyzetét. A társaságnak most tíz hét áll rendelkezésére, hogy reagáljon a szervezet kifogásaira.

Nem csak a tartalommal trükköznek

Az Unió a korábbi években megegyezésre törekedett a Google-lel, és a társaság több javaslattal is előállt, hogy rendezze a vitás kérdéseket. A felajánlott megoldásokat azonban az EB rendre visszautasította, és idén tavasszal már arról szóltak a híradások, hogy elfogyott az európai szabályozók türelme. A mostani döntésben visszaköszön a vezető EU-tagállamok – így Németország vagy Franciaország – egyre erősödő törekvése, amely véget vetne az amerikai dotkom vállalatok jelenlegi piactorzító gyakorlatának és adóelkerülést célzó trükkjeinek.

A Google Európában söpri be globális bevételének több mint harmadát, ahol piaci részesedése egyes régiókban a 90 százalékot is meghaladja – szemben például Észak-Amerikával, ahol a Bloomberg adatai alapján 65 százalék körül áll. Az online szolgáltatók ugyanakkor előszeretettel használják ki a különböző országok eltérő adószabályozását. Maga a Google például 2013-ban 231 millió eurós, Franciaországban keletkezett forgalmat mutatott ki, és társasági adó címén 7,7 milliót fizetett – ehhez képest a francia piacról származó reklámbevételei becslések szerint az 1,6 milliárd eurót is elérhették.

A Unió teljes házkutatást tart

Az EU versenyjogi biztosa, a dán Margrethe Vestager közölte: aggasztónak tartja, ha a globális keresőpiacon uralkodó Google tisztességtelenül pozicionálja saját árösszehasonlító és online kereskedelmi szolgáltatását a találatok között. Vestager szerint akire nem találnak rá, annak nem megy az üzlete, a felhasználók pedig elvárják, hogy a lehetséges legpontosabb válaszokat kapják egy-egy lekérdezés nyomán. A versenyjogi biztos hangsúlyozta: ezúttal korántsem a képernyődizájnról vagy az algoritmusok működéséről van szó.

Az uniós kifogások egyébként nem csak az ügy kiindulási pontját, a Google Shoppingot érintik, amelyet a legrégebben és a legtöbben panaszoltak be az EB-nél. Általában a keresőhirdetésekről és arról a gyakorlatról van szó, ahogy a Google megjeleníti versenytársainak webes tartalmait, és Vestager szerint a Google Shopping vizsgálata közeli precedenst teremthet más szolgáltatások ügyében. Az EU már vizsgálja a Google repülőjegy-foglalással és utazással kapcsolatos megoldásait vagy éppen térképszolgáltatását is.

Megszorongatnák az Androidot is

A szabályozók 2013 óta már az Android is kerülgetik, miután a Microsoft és a Nokia nevével fémjelzett iparági csoport panaszokat nyújtott be a Google mobil platformjáról. Ennek lényege a YouTube, a Maps, a Chrome és más termékek kényszerű összecsomagolása az operációs rendszerrel, ami állítólag hátrányos helyzetbe hozza mind a rivális alkalmazásfejlesztőket, mind a készülékgyártókat – nem beszélve azokról a vádakról, amelyek szerint a Google bizonyos gyártókat egyenesen megakadályoz a saját Android-változatuk fejlesztésében.

Emlékezetes, hogy az EU annak idején a Microsoftot két menetben több mint 2 milliárd dollárra bírságolta, ráadásul olyan pimf ügyekben, mint a saját böngésző alapértelmezett használata a saját operációs rendszerben. Ha kiderül, hogy a Google nem csak kvázi-monopóliumával él vissza a keresőpiacon, de azt is elvárja partnereitől, hogy azok bizonyos alkalmazásait előre telepítsék eszközeikre, akkor a büntetés nagyságrendje is hasonló lehet. Ez természetesen nem holnap és nem is holnapután lesz esedékes, sőt az sincs kizárva, hogy a felek végül valamilyen közös megoldást találnak a problmák rendezésére.

Közösség & HR

Harry Smithnek hívnak? Akkor buktad ezt a szoftvermérnöki állást!

A mesterséges intelligenciát használó toborzószoftverek állítólag nem szeretik az angolszász nevet viselő férfi jelölteket.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.