Egységes blockchain-szabályozást akar bevezetni az Európai Bizottság (EB). Az erről szóló tervezetet, amely a fintech-startupok közösségi finanszírozását, köztük az ún. ICO-kat (Initial Coin Offering) is európai szinten rendezné, már a héten nyilvánosságra hozhatják. Az egyelőre nem nyilvános dokumentumból a Reuters szemlézett.

A Reuters szerint a szabályozás elsődleges célja a fintechek – és általában az európai pénzügyi technológiai szektor – helyzetbe hozása. Erre többek között a Brexit ösztönözte EB-t: időben akarnak reagálni Nagy Britannia kiválására. Nagyon sok európai fintech cég költözött ugyanis az Unió pénzügyi központjának szerepét is betöltő Londonba. Ezért az EB olyan keretet szeretne kialakítani, ami vonzóvá teszi a fintecheknek a kontinensre költözést.

Egyelőre a szabályzandó területeket tárják fel

Az EB óvatos léptekkel halad, egyelőre nem fogalmaz meg konkrét intézkedéseket, csak irányelveket a szabályzandó területekről. Olyan átfogó lincencrendszert alakítana ki a forrásbevonást valamilyen közösségi finanszírozási (crowdfunding) platformon megvalósító startupoknak, amely hatékony védelmet nyújtana a befektetőknek, és így vonzóvá is teszi a finanszírozást.

Az érintett fintechek esetében már egységes digitális piacban gondolkodik az EB. A startupok ún. EU-s útlevelet kapnának, amelynek birtokában az összes tagállamban szolgáltathatnának. Ezt azért tartja szükségesnek az EB, mert a fintechek számára nagyon nagy nehézséget okozhat a piacszerzés a szigorúan, de az EU-n belül szegmentáltan szabályozott piacon. Nagy energiákat kötne le ugyanis az egyes országok eltérő szabályozásához igazítani a működésüket.

Az EB dokumentuma szerint meg kell vizsgálni, hogy összhangban van-e a kriptodevizák és az ICO-k keretrendszere a jelenlegi pénzügyi szabályokkal. A blockchain esetében az EB olyan egységes szabványban gondolkodik, amely segíti a blokkláncalapú fizetési és a biztonságos pénzpiaci kereskedést szolgáló alkalmazások kialakítását.

A fintechek az egységes EU-s szabvány révén tudják kiaknázni a teljes EU-s piacot, mert az interoperabilitást biztosít, egyszerűbbé teszi a piaci szereplők közötti adatcserét, és fokozza a versenyt – fogalmaz a dokumentum.

A tervezet szerint a negyedik negyedévre elkészülhetnek a konkrét szabályok, és egy olyan kontrollált szabályzói környezet (regulatory sandbox) is, amelyben a fintechek tesztelhetik szolgáltatásaikat.

Roubini nem hisz a blockchainben

Bár az EU a technológiai kanalizálásán dolgozik, egyre többen fogalmaznak meg kétségeket a blockchain alkalmazhatóságával kapcsolatban. A Portfolió Nouriel Roubinit, a pesszimista jóslatairól ismert közgazdászt idézi ezzek kapcsolatban. Roubini a Project Syndicate weboldalán megjelent cikkének bevezetőjében elmondja a véleményét: a blockchain minden idők leginkább túlhájpolt technológiája. Szerinte a blockchainnek eladott technológiák egy része nem is az, csupán egy alkalmazás sok számítógépen történő párhuzamos futtatása.

A valódi blockchain nem hatékony. Például a titkosítási mechanizmusok éppen hogy lassítják a tranzakciókat, ezért ott lehet használni, ahol az ellenőrizhetőség teljes mértékben felülírja a tranzakciók gyorsaságát. Ráadásul energia- és tárhelypazarló. Roubini is hivatkozik a rendszer hatalmas energiaigényére. A központosított rendszerek ezzel szemben sokkal hatékonyabbak. Roubini példaként azt hozza fel, hogy míg a bitcoin rendszerében másodpercenként 5-7 tranzakció zajlik le, a Visa 25 ezer tranzakciót kezel másodpercenként. (A központosított rendszerek mellett érvelt Schenk László, az OTP Bank digitális transzformációs programjának ügyvezető igazgatója is az e-Banking Summit egyik panelbeszélgetésében. Mint mondta, nagyon ígéretes technológia a blockchain, de egyelőre nem láthatók olyan használati esetek, amelyek egyértelmű előnyét mutatnák a központosított adatbázisokkal szemben.)

Rubini téves felfogásnak tartja, hogy a bizalmatlanságra épülő rendszer fölöslegessé teszi a megbízható közvetítőket. Egy már létező pénzügyi szerződést ugyanis a felek bármikor módosíthatnak, és szándékosan is megsérthető. A bizalmatlanságra épülő okosszerződések is csak akkor működnek a közgazdász szerint, ha a felek az abban foglalt tranzakció értékének megfelelő letétet helyeznek el a rendszerben, ami a tőkeköltségek szempontjából teljesen abszurd.