Az "egyre komplexebb biztonsági környezetben" Kína, India és más ázsiai országok nem csak haditengerészetüket fejlesztik gyors ütemben az Indiai- és Csendes-óceáni térségében, hanem nagy erőfeszítéseket tesznek a felderítő műholdak hálózatának kiépítésére is – olvasható a Nikkei Asia tudósításában. A lap a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) adatait idézi, amelyek szerint Kína 2022-ben már 136 felderítő műholdat üzemeltetett, szemben a 2019-es 66 darabbal, ami a föld felszínét fotózó objektumok mellett a rádiós és rádióelektronikai hírszerző (SIGINT) műholdak flottájának gyors bővítéséből fakad.

A Kínával rivalizáló India ugyancsak pályára állított néhány újabb képalkotó műholdat (RISAT), ezzel flottáját a 2019-es 12 műholdról 16 darabra bővítette. Japán még 2004-ben kezdett műholdakat alkalmazni biztonsági és katasztrófavédelmi célokra, és aktuális tervei szerint 2029-re a jelenlegi 5-ről 9-re emeli a hálózatában működő eszközök számát. Dél-Korea első felderítő műholdja decemberben indult útnak, 2025-re pedig már 5 műholddal számol a védelmi minisztérium. Észak-Korea 2023-ban már túl volt két sikertelen fellövésen, mire a harmadik kísérlet ott is sikeresnek bizonyult, a déli hírszerzés szerint orosz segítséggel.

Közvetlenül spórolást, közvetve költekezést jelent

A Nikkei szerint ezek a programok mindenhol igen költségesek, ugyanakkor a magánszektorban megjelent lehetőségeken keresztül egyre több feltörekvő gazdaság csatlakozhat a versenyhez, ha hajlandó kifizetni a számlákat. A japán kormány például évi 80 milliárd jenes (ebben a pillanatban 190 milliárd forintnak megfelelő) keretet különített el a műholdak fejlesztésére és üzemeltetésére. A dél-koreaiak által igénybe vett szolgáltatás, a SpaceX Falcon 9 rakétájának szokásos kilövése önmagában is 67 millió dollárba (nagyjából 23 milliárd forintba) kerül, nem véletlen, hogy a hadsereg ott is saját rakétái kifejlesztésén dolgozik.

A cikk alapján a műholdas felderítés fejlesztése elvileg meghatározó abból a szempontból, hogy a védelmi kiadások ne szaladjanak el túlságosan, de célpontként éppen hogy a meglepetésszerű támadásra való képesség fejlesztését feltételezi, megkerülve mások ilyen irányú erőfeszítéseit. A költségek leszorítására Japán és Dél-Korea a műholdas konstellációk lehetőségét vizsgálja, a védelmi fejlesztéseket pedig igyekeznek kihasználni az űripar vagy az akadémiai kutatások előmozdítására is. A dél-koreai törvényhozás például olyan törvényt fogadott el, ami a NASA mintájára új kormányzati űrügynökség létrehozását írja elő.